A 27 EU-s ország összesített eredményei alapján kicsivel az uniós átlag alatt, 15. helyen áll Magyarország a "fenntarthatóságban", vagyis olyan környezeti, társadalmi, pénzügyi és növekedési mutatókban, amelyek együtt igyekeznek leírni, mennyire akarjuk, hogy legyen még jövője a gyermekeinknek, unokáinknak - írta a Portfolio az MNB Fenntarthatósági Jelentése alapján.

A fenntarthatóság kapcsán először leginkább a környezeti szempontok jutnak sokaknak eszébe, ám szerves részt képvisel mindezekben az egyén, és a társadalom is. Mégiscsak az emberek jövőjéről és életkörülményeiről van szó. Az MNB Fenntarthatósági Jelentése azt vizsgálja, hogy Magyarország az egyes dimenziókban (környezeti, társadalmi, pénzügyi, növekedési) milyen hosszú távú és fenntartható stratégiával, eredményekkel rendelkezik, és ezek milyenek az EU 27 országának eredményeihez képest.

A környezeti szempontok terén (például energiatermelés, energiafelhasználás, levegő minősége) valamint a zöld pénzügyekben (például zöld állampapírok állománya) Magyarország az átlagnál jobban teljesített, a társadalmi fenntarthatóság területén (például vagyoni egyenlőtlenség, közbiztonság, lakhatás, humán tőke képzettsége) viszont elmaradtunk mind a visegrádi, mind az EU-s országok átlagától.

A növekedési szempontok alapján vegyes a kép, egyes mutatók (például GDP növekedés, beruházási ráta) az EU-s átlag felé, míg mások (például a termelékenység, vállalati digitalizáció, innovációs tevékenység) az átlag alá terelik Magyarországot.

Problémás területek: lakhatás, képzettség

A lakhatás fenntarthatóságát az MNB elemzésében főként abban méri, hogy milyen könnyen lehet lakáshoz jutni (bérlés és a vásárlás is idetartozik) és annak milyen a minősége. Az elmúlt években végbement lakásár-emelkedés hatására, a fővárosi lakásárak jövedelemhez viszonyított aránya alapján,

Budapest a 4. legkevésbé megfizethető fővárossá vált Európában.

Egy 75 négyzetméteres lakóingatlan megvásárlásához 17 évnyi átlagjövedelem szükséges Budapesten az elemzés alapján. Budapesten egy tipikus háromszobás lakás bérleti díja az átlagos magyar nettó fizetés 88 százalékát teszi ki.

A legnehezebb életkörülmények között élők arányát tekintve pedig kifejezetten rosszul szerepelnek a magyarok, csak Románia, Lettország, Bulgária és Lengyelország mutatott még súlyosabb statisztikákat. Az Eurostat felmérése szerint 2019-ben a magyar háztartások 7,8 százaléka élt súlyosan elégtelen életkörülmények között, ami az 5. legmagasabb értéket jelenti az európai országok között.

A hazai háztartások mintegy 20 százaléka él emellett túlzsúfolt körülmények között, ami szintén EU-s átlag feletti.

Az oktatásban hiányosságok az MNB fenntarthatósági jelentése szerin az élethosszig tartó tanulásban vannak: a magyar felnőtt lakosság mindössze 6 százaléka vett részt valamilyen képzésben a felmérést megelőző 4 hétben 2019-ben, ami csak a fele az uniós átlagnak.

Lemaradás mutatkozik a digitális készségek terén is, pedig ezek a jövőben csak még fontosabbak lesznek.

A 16 évnél idősebb magyar lakosság több mint fele még nem rendelkezik alapfokú digitális készséggel sem,

ami jelentős versenyképességi hátrány.