eur:
410.64
usd:
393.87
bux:
0
2024. december 28. szombat Kamilla
Gwendoline Delbos-Corfield francia európai parlamenti (EP) képviselő, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport alelnöke, az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) tényfeltáró delegációjának vezetője sajtótájékoztatót tart az EP budapesti irodájában 2021. október 1-jén.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

LIBE-delegáció: sokféle véleményt hallgattunk meg, vannak még aggályaink

Jobbára továbbra is fennállnak a Magyarországgal szemben 2018-ban megfogalmazott aggályok - jelentette ki az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi, bel- és igazságügyi (LIBE) bizottsága Magyarországra küldött tényfeltáró delegációjának vezetője a szervezet pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

Gwendoline Delbos-Corfield (Zöldek/Európai Szabad Szövetség, Franciaország) angol nyelvű beszédében kiemelte, megbeszéléseiken néhányan azt mondták nekik, hogy a jogállamiság bizonyos aspektusai romlottak is az eltelt időben. A kapott információt azonban fel kell dolgozniuk, mélységében fel kell tárniuk, és megszövegezve szavazásra kell bocsátaniuk az EP-ben - hangsúlyozta. Hozzátette: az álláspont akkor válik a parlament sajátjává, ha azt a testület megszavazza.

Több mint száz emberrel egyeztettek, legalább nyolcvanöttel személyesen. Sokféle véleményt, politikai nézetet hallgattak meg - emelte ki, hozzáfűzve: a delegációban az Európai Parlamentnek mind a hét frakciója helyet kapott, az EP szabályai szerint érvényesült a sokszínűség.

Már 2019 óta tervezték a látogatást, tavaly tavasszal a koronavírus-járvány miatt nem tudtak jönni. Magyarország 2004 óta tagja az EU-nak, a magyarok minden intézményben képviseltetik magukat, részt vettek az állásfoglalások megszavazásában - jegyezte meg.

Kérdésre a politikus fő vizsgált témákként

  • az igazságszolgáltatás függetlenségét,
  • a média sokféleségét,
  • az alapjogok érvényesülését,
  • az oktatás szabadságát és
  • a parlament megfelelő működését említette.

A háromnapos látogatás alatt az igazságügy, a média, a civil szervezetek, a tudományos élet, a kultúra és az ellenzéki pártok képviselőivel, a főpolgármesterrel, valamint az igazságügyi miniszterrel és a belügyminiszterrel találkoztak.

Kérdéseket tettek fel a Pegasus-ügyről is, a tárcavezetők azt mondták, a parlament illetékes bizottságát már tájékoztatták, többet nem áll módjukban közölni a kémszoftverről.

A látogatás keretét a hetes cikk szerinti eljárás adta, amelyet az EP indított el 2018-ban Magyarországgal szemben. Most főként a tanács keretei között folyik az eljárás, de a parlament is követi a folyamatot: ajánlásokat fogalmazhat meg és a döntéshez szükség van a hozzájárulására - emelte ki Gwendoline Delbos-Corfield.

Azt mondta, hogy szinte mindenütt szívesen fogadták őket, bár megemlített egy médiában dolgozó embert, aki nem volt hajlandó egyeztetni velük. Azt is megjegyezte, hogy a Kúrián és az Alkotmánybíróságon nehezebb dolguk volt: a bíróság bizonyos kérdéseiket elutasította és érezhető volt a delegációval szembeni ellenérzés. Azt mondták nekik, hogy hangfelvételt készítenek a teljes ülésről.

Ez nem szokás, "a demokrácia ilyenfajta megfigyelése furcsa" számukra,

ezért gondolkodtak rajta, hogy elfogadják-e a felvetést, mivel azonban nincs mit takargatniuk, belementek - hangsúlyozta az EP-képviselő.

Meglepőnek nevezte, hogy mekkora figyelem övezte tevékenységüket; ez nincs minden tagállamban így. Ugyanakkor hozzáfűzte: nem volt öröm olvasni a saját magukról szóló sajtóhíreket, mert azok szerinte kárt okoztak az EP munkájának és integritásának. Nagyra értékeli a tagállamok parlamentjeit és azt várja el, hogy az Európai Parlamentet is ilyen tisztelet övezze.

Kérdésre felelve Gwendoline Delbos-Corfield azt mondta, a média helyzetéről is tájékozódtak. A nem kormánykritikus szereplők azt emelték ki nekik, hogy Magyarországon sokféle médium működik, ami mutatja, hogy érvényesül a pluralizmus. A kapott válaszokat azonban úgy értelmezte - tette hozzá a francia képviselő -, hogy a Médiatanácsnak nem feladata vizsgálni a különböző vélemények arányos megjelenését a médiában. Kormánykritikus forrásokból sokat hallott arról, hogy egyes fontos ellenzéki szereplők soha nem kapnak helyet a közmédia adásaiban - mondta, megjegyezve: Franciaországban arányosan kell megjeleníteni a különböző véleményeket.

A migráció, a betelepítési kvóta nem volt témája a látogatásnak, csupán az alapjogokkal kapcsolatban érintették az ügyet

- emelte ki egy másik kérdésre felelve. Ezzel összefüggésben az EP-képviselő hangsúlyozta, hogy amikor a tagállamok csatlakoznak az EU-hoz, elfogadják, hogy tiszteletben tartanak bizonyos értékeket, jogokat.

Arra a kérdésre, miként vehetett részt a delegáció munkájában Donáth Anna, aki a magyar ellenzékhez tartozik, Gwendoline Delbos-Corfield úgy felelt, hogy erre lehetőség van. Emlékeztetett arra, hogy a múlt héten Szlovákiában és Bulgáriában járt a LIBE, és akkor is jelen volt a bizottság szlovák és bolgár tagja. Megjegyezte: az EP szabályai szerint alapesetben a vizsgált tagállam minden európai parlamenti képviselője kísérheti a delegációt, erre most a járvány miatt nem nyílt mód.

Ugyancsak kérdésre válaszolva Gwendoline Delbos-Corfield úgy vélekedett, az alapítványoknak juttatott közpénzekről szóló új magyar jogszabály nem segíti a közpénzek elköltésének átláthatóságát.

Címlapról ajánljuk
Bejelentették a parlament végét Németországban, jöhet február 23-a

Bejelentették a parlament végét Németországban, jöhet február 23-a

Frank-Walter Steinmeier tartotta magát a kiszivárgott menetrendhez, és ennek megfelelően pénteken feloszlatta Bundestagot. Egyidejűleg hivatalosan is február 23-ra tűzte ki az előrehozott parlamenti választásokat. Az egyik döntés sem meglepetés, de az alkotmányban rögzítettek szerint szükség volt az államfő hivatalos nyilatkozatára.
VIDEÓ
Donald Trumpot saját szavazói oldozták fel, de 2025-ös verziója köszönőviszonyban sem lesz a korábbival

Donald Trumpot saját szavazói oldozták fel, de 2025-ös verziója köszönőviszonyban sem lesz a korábbival

A washingtoni Capitolium 2021. január 6-i ostroma után úgy tűnt, saját pártjában is kitaszítottá válhat Donald Trump, aki 2020-as választási veresége után csalást kiáltott. 2024 azonban Trump drámai és ellentmondásos visszatérésének éveként fog bevonulni a történelemkönyvekbe – nem véletlen, hogy a Time magazin 2016 után ismét az egykori ingatlanmágnást tette meg az év emberének, aki Ronald Reagan után második elnökként nemrég megkongathatta a Wall Street-i tőzsde nyitóharangját. Ám Trump első ciklusához képest jövőre komolyabb kihívásokkal fog szembenézni gazdasági, valamint bel- és külpolitikai fronton egyaránt, cserébe viszont a kormányában kisebb ellenállásba ütközhetnek a javaslatai hű szövetségeseinek és részletes terveiknek hála – bár ebből a szempontból a Kongresszus más tészta. Mi több, az amerikai gazdasági és médiaelit szintén másképp kezd viszonyulni hozzá, noha világszerte már többé-kevésbé kiismerték Trump működését, akit az örökségének bebiztosítása is foglalkoztathat második ciklusa során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×