Az egyetemek még az idén jelentős, több száz milliárdos részét megkapják a korábban számukra ígért 1200 milliárd forintnak, a működési forrásaikat pedig már a következő évtől csaknem 90 százalékkal növeli a kormányzat – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken Tihanyban, a Tranzit Közéleti Évadnyitó és Gondolatexpó elnevezésű közösségi találkozón.

Gulyás Gergely az online közvetített beszélgetésen kijelentette, a kormány minden korábbi állítását betartja a felsőoktatás többletforrásait érintően, azzal pedig szerinte jobban járnak az egyetemek, hogy ezt nem uniós forrásból kapják, mert annak bonyolultabb lenne az elszámolása.

Kijelentette azt is:

az egyetemek továbbra is köztulajdonban vannak, csak közcélt szolgálhatnak.

A miniszter vitapartnere, Hiller István, az MSZP választmányi elnöke a feudalizmushoz hasonlította a felsőoktatás alapítványokba szervezését, mert csupán az azokat irányító kuratóriumok dönthetnek a saját megváltoztatásukról.

Ugyancsak sérelmezte, hogy vidéken nem maradt állami felsőoktatási intézmény, és kijelentette azt is:

a világ száz legjobb egyeteme között nincs olyan, amely államiból lett alapítványi fenntartású.

Sorolta a térség állami fenntartású színvonalas egyetemeit, a bécsit vagy a prágait említve.

Gulyás Gergely ugyanakkor kijelentette: az alapítványi forma hatékonyabbá teszi a működést, mert számos kötöttségtől, például a bérezés előírásaitól mentesülnek az intézmények.

Az atlétikai világbajnokság megrendezését firtató kérdésre Hiller István azt felelte: "ha Fudan van, atlétikai vb nincs. Én azt szeretném, hogy atlétikai vb legyen, tehát nem akarom, hogy legyen Fudan". Gulyás Gergely ugyanakkor azt mondta, örülne, ha lenne atlétikai vb, "és egyébként lesz is".

Hiller István bírálta, hogy az kap jelentős nyugdíjprémiumot, akinek magas a nyugdíja, szerinte igazságosabb elosztásra lenne szükség. Gulyás Gergely azt felelte: az erről szóló jogszabályt "önök hozták", de a szocialista kormányok idején nem volt olyan gazdasági növekedés, hogy többletforrást adhassanak a nyugdíjasoknak.

A politikusok között vita alakult ki a foglalkoztatás kérdéséről is: míg Gulyás Gergely szerint 1 millióval dolgoznak többen, mint a "baloldali csődkormányzás" idején, Hiller István azzal érvelt, hogy a foglalkoztatottak száma, és azoké, akik ténylegesen dolgoznak, nem fedi egymást. Nem értettek egyet abban sem, hogy jelenleg dolgoznak többen külföldön, vagy 2010-ben volt magasabb ez a szám. Gulyás Gergely kijelentette:

a trend 2016-ban megfordult, azóta többen jönnek haza dolgozni, mint ahányan elhagyják az országot.

Hiller István bírálta a kormány családtámogatási rendszerét is. Azon belül az otthonteremtési kedvezményről azt mondta: bár kedvezményt nyújtani helyes, annak elsődleges, demográfiai célja nem teljesült. Ugyanis az igénylőknek csupán 30 százaléka vette fel a támogatást úgy, hogy vállal még gyermeket. Hozzátette: kormányon azt fogja szorgalmazni, hogy ne töröljék el a támogatást, de tegyék lehetővé, hogy a legszegényebbek is élhessenek vele.

Gulyás Gergely erre azt felelte: a baloldal 2002-ben is azt ígérte, hogy nem nyúl hozzá a családok támogatásához, majd miután egyes vezetői éltek a lehetőségekkel, mégis eltörölték azokat.