eur:
411.54
usd:
395.17
bux:
79740.73
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: InfoRádió - Infostart

Rusvai Miklós: több kockázati tényező is van a negyedik járványhullám szempontjából

A víruskutató arra számít, hogy szeptember második felében megkezdődhet a koronavírus második hulláma. A szakember az Inforádió Aréna című műsorában elmondta: a negyedi hullám felfutása attól függ, hogy hányan, milyen vírust hoznak haza a nyaralásból. Beszélt a gyerekek oltásának időzítéséről, az oltottak fertőződésének esélyéről a negyedik járványhullámban, valamint a 3. oltások lehetséges időpontjairól.

Megerősítette, hogy a legtöbb országban a delta variáns terjed, ugyanakkor Közép- és Dél-Amerikában már a lambda változat van jelen. Ezek ellen kicsit kisebb, de még mindig igen jó hatásfokkal védenek a Magyarországon is alkalmazott oltások, mert a koronavírus tüskefehérjéje azon a részen, ahol a sejtjeink felszínéhez kapcsolódik, nem változott meg jelentősen.

Rusvai Miklós az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta: a vírust oltott személy is elkaphatja, hazahozhatja akár külföldről is, de kisebb eséllyel adja tovább. Az oltatlan gyerekek viszont nagyobb fertőzési veszélyt jelentenek. Úgy értékelte, hogy a negyedik hullám szempontjából a szabadságolások vége, az iskolakezdés és az olyan tömegrendezvények, mint a vadászati kiállítás, mind kockázati tényezőnek számítanak.

Kitért arra, hogy a gyerekeket augusztus közepe tájáig érdemes beoltani kétszer, hogy védettek legyenek az iskolakezdésre, ami kritikus időszak lesz a gyerekek mellett a felnőttek számára is.

Azt hangsúlyozta, hogy a harmadik oltást azoknak érdemes minél előbb beadatniuk azoknak, akik a rizikócsoportokba tartozó krónikus betegek és idős emberek, és az év elején kapták meg az oltást – nekik szeptember végén, október elején már érdemes oltatni magukat. A többieknek (aki április és július között kapta az oltást, nincs "rizikóbetegsége" és legfeljebb középkorú) a november-decemberi oltást javasolta Rusvai Miklós.

A szakember a negyedik hullám kezdetét a tavalyinál kicsit előbbre, szeptember közepére várja, az igazi "járványberobbanást" pedig október második felére.

És hogy milyen szer legyen a harmadik oltás?

"Ökölszabályként elmondható, hogy Pfizer és Moderna oltás harmadik oltásként bárkinek adható. A vektorvakcináknál más a helyzet, mert ott adenovírusban viszik be a szervezetbe a tüskefehérje-gén, és az adenovírus is immunitást gerjeszt a szervezetünkben, magyarán a hordozóvírus ellen is képződnek ellenanyagok, amelyek megakadályozzák, hogy az ugyanilyen vakcina következőleg kifejtse hatását. Szükség esetén az ilyen oltások után is mRNS-vakcinát érdemes adni a szakember szerint. Az inaktivált vírusú oltások után, mint amilyen a Sinopharm - amelyek szinte kizárólag antitestes immunitást gerjesztenek - megintcsak célszerű másal oltani. Szóba jöhetnek lehet az mRNS-vakcinák mellett a vektorvakcinák is, azok is kiváltják a sejtes immunitást."

A negyedik hullámra készülve újabb szigorító intézkedések is jöhetnek, és biztosan visszatér a maszkhasználat. A szakember szerint 250-300-as napi új fertőzött esetén már célszerű lenne ezt ismét kötelezővé tenni a korábban is előírt helyeken. Megjegyezte továbbá, hogy a delta variáns magas fertőzőképessége miatt az oltottak körében is sok koronavírusos lesz, de ők nem vagy alig lesznek betegek.

Rusvai Miklós arra számít, hogy a koronavírus-járvány még két évig velünk marad, de hullámai egyre gyengülni fognak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×