Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.46
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Egy fiatal megkapja a német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyag, a Comirnaty-vakcina első adagját a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház oltópontján 2021. május 13-án. Ezen a napon 101 kórházi oltóponton megkezdődött azoknak a 16-18 éveseknek az oltása, akik már regisztráltak és időpontot is foglaltak.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Szünidő végi oltási kampány: váratlanul haladékot kaptak az iskolák

Mégsem kell augusztus elején felmérniük az iskoláknak, hogy a 12-18 éves diákok közül kik akarják beoltatni magukat a Pfizer koronavírus elleni vakcinájával – tudta meg az InfoRádió a Nemzeti Pedagógus Kar elnökétől. Horváth Péter elmondta: az intézmények a hónap közepéig kaptak haladékot, bár szerinte ezt a feladatot igazán jól csak szeptember elején tudnák elvégezni.

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke megerősítette: hétfőn levelet kaptak az iskolák arról, hogy értesítsék a szülőket arról, hogy lesz oltási lehetőség augusztus utolsó két napján, és mérjék fel az igényeket. Az iskolák vállalhatták azt is, hogy oltópontok legyenek, akár az iskolaorvos is be tudja adni a Pfizer-oltást, de kérhetnek olyan orvoscsapatot, amely ezt meg tudja tenni helyben.

"Ez azonban mára megváltozott, kedd délután kaptunk értesítést, hogy

tekintsük ezt az adatigénylést tárgytalannak, nem kell visszaküldeni azt az adatlapot,

amelyben a létszámadatokat meghatározhattuk volna. Bevallom, én ennek a hírnek örültem" – mondta az elnök, aki egyben a győri Révay Miklós Gimnázium igazgatója is, és jelezte, mindét levelet a tankerülettől kapták az iskolák.

A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint nagyon fontos az, hogy a gyerekek közül minél többen felvegyék az oltást, és így biztonságosan kezdhessék meg a jelenléti oktatást, ugyanakkor jelentős nehézséget jelent ilyenkor a diákok értesítése, hiszen sokan nincsenek is otthon vagy Magyarországon, de a tanulók egyébként sem követik nyáron az iskola honlapját vagy a központi Kréta-rendszert.

"Ennek az adatgyűjtésnek a pontossága megkérdőjelezhető lenne, nem állna arányban a befektetett energiával. Jobbnak láttam azt, ha ez későbbi időpontban kerül sorra, sőt szerintem az lett volna talán a legcélszerűbb, ha a honlapon való alapos tájékoztatás és figyelemfelhívás mellett az augusztus 31-i és szeptember 1-jei tanévnyitó ünnepségeken a diákok személyesen jelezhették volna ezt az igényüket. Az sokkal pontosabb felmérést tenne lehetővé, és akkor a következő hét elején pedig sor kerülhetne az oltásra" – mondta Horváth Péter. Jelezte ugyanakkor, jelenlegi tudomása szerint nem kapnak ennyi haladékot, hanem

augusztus 16. után kell felmérniük az igényeket, az oltás két napja pedig marad augusztus 30. és 31.

A pedagóguskar elnöke szerint az adatok így is kérdőjelesek lehetnek, de könnyebben teljesíthető lesz a feladat, különösen akkor, ha az oltási akcióhoz majd országos médiakampány is társul, amivel vélhetően a diákok és szüleik értesülnek a lehetőségről. Márpedig Horváth Péter szerint nagy igényre lehet számítani, a 16-18 évesek között az iskolájukban már a nyár elején a tanulók 70 százaléka beoltatta magát.

"Ez egy nagyon hasznos kezdeményezés, biztos vagyok benne, hogy nagyon komoly létszám lesz, akit ez érinthet. A szülők a diákokkal együtt el tudják dönteni azt, hogy mi a fontos számukra" – vélekedett Horváth Péter. Szerinte az is a későbbi adatgyűjtés mellett szól, hogy addigra elkezdődnek a gólyatárborok, így a legnehezebben elérhető új diákokat is meg lehet kérdezni az oltási hajlandóságukról.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Az ukrajnai háború legnagyobb fordulata idén egyértelműen nem a frontvonalon, hanem a Fehér Házban történt: Donald Trump elnök átvette a hatalmat az Egyesült Államok felett, ezzel gyökeres változás állt be Washington Ukrajna-politikájában. Amerika többé nem küldi korlátlanul, kvázi-bérmentve a fegyvereket, pénzt és szakértelmet Ukrajnába, emellett az amerikai diplomaták Moszkvával is egyeztetni kezdtek, azzal a céllal, hogy sikerüljön valamilyen kompromisszumot kialkudni, amely a háború lezáráshoz vezet. Az események az év végére kifejezetten felgyorsultak: majdhogynem mindennapossá váltak az orosz-amerikai és ukrán-amerikai tárgyalások, de továbbra is erősen kérdéses, hogy sikerül-e érdemi áttörést elérni a háború lezárása felé a közeljövőben. Egyelőre csupán az jelenthető ki 100%-os bizonyossággal, hogy Trump-féle, ukrajnai háború kapcsán bekövetkezett hatalmas diplomáciai, politikai és katonai fordulat egyike az év 10 legnagyobb sztorijának.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×