Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Nyitókép: Forrás: Pexels.com

Százezrek kaptak rá itthon egy régi-új hobbira

Felmérés készült arról, hogyan pecázik a magyar – négy év alatt megduplázódott a horgászok száma Magyarországon.

Az elmúlt években jelentősen nőtt a horgászat népszerűsége Magyarországon, ezt a folyamatot a koronavírus-járvány sem volt képes visszafordítani. Ma már több mint 700 ezer ember, a teljes lakosság több mint hét százaléka rendelkezik horgászengedéllyel, az ő horgászati szokásaikat tárta fel az Agroinform.hu legutóbbi felmérése.

"A koronavírus-járvány alatt még azok is elővették a horgászbotot, akik eddig nem foglalkoztak vele, ugyanis ez jó kikapcsolódási lehetőségnek tűnt ebben az időszakban" – mondta Polgárné Sarok Edit, a portál szakújságírója.

Közel 300 horgászt kérdeztek egy kérdőívben a szokásaikról, és válaszadók 41 százaléka legalább heti egy alkalommal jár horgászni, 37 százalékuk válaszolta azt, hogy havi gyakorisággal teszi ezt. Túlnyomórészt még ma is a férfiak időtöltése, de már több tízezernyi nő és lány is részt vesz ennek a sportnak az űzésében.

A válaszadók 75 százaléka elsősorban kikapcsolódásként gondol erre a tevékenységre, 16 százalékuk válaszolta azt, hogy leginkább halforrásként tekint rá, 5 százalékuk pedig versenyszerűen űzi ezt a tevékenységet. 4 százaléknyian azt válaszolták, hogy elsősorban társasági eseményként gondolnak rá.

"Sokan vannak már, akik nem egyedül horgásznak, de azért 38 százaléknyian még mindig magányos kikapcsolódásként űzik ezt a sportot, 31 százaléknyian válaszolták azt, hogy horgásztárssal töltik el az időt a víz mellett, és szintén 31 százalék pedig azt válaszolta, hogy a családdal, rokonokkal látogatják a legtöbb esetben a vízpartok. Ennek az is oka, hogy egyre családbarátabb már az infrastruktúra, játszóterek, büfék, szalonnasütő helyek is vannak már a horgászhelyeken" – mondta Polgárné Sarok Edit.

A vízpart általában természetes tavakat és folyóvizeket jelent, ugyanakkor a válaszadók 32 százaléka jelezte, hogy több-kevesebb rendszerességgel erre a célra létesített, napijegyes horgásztavakat látogat. A túlnyomó többség, 62 százalék elsősorban pontyra megy, de gyakori célpontot jelentenek a keszegfélék (13%), a süllő (7%), a csuka és a harcsa (4-4%), valamint az amur (3%) is.

Magyarországon bő két évtizede jelent meg a sporthorgászatnak az a formája, melynek követői a halat nem viszik haza, hanem visszaengedik a vízbe. A felmérés szerint ma már a horgászok 18 százaléka sosem tartja meg a halat, miközben 29 százalékuk az engedélyezett halakat legtöbbször hazaviszi. További 53 százalékuk esetenként dönt a kifogott hal sorsáról. Ennek is köszönhető, hogy azok közül, akik hazaviszik a halat, 60 százaléknyian csak kisebb mennyiséget, évente legfeljebb 20 kilogramm halat visznek el.

A hazai horgászok leggyakoribb technikája a (feeder-es, illetve bojlis) fenekezés, 74 százaléknyian az alkalmak többségében ezt a módszert követik, miközben főként úszóval 16 százaléknyian horgásznak, pergetni pedig 10 százaléknyian szoktak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×