Infostart.hu
eur:
386.77
usd:
328.38
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Az idén Széchenyi-díjjal kitüntetett Kovács L. Gábor laboratóriumi szakorvos, neuroendokrinológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának elnöke, egyetemi tanár dolgozószobájában, Pécsen 2015. március 24-én.
Nyitókép: MTI/Sóki Tamás

Kovács L. Gábor: úgy találták ki az embert, hogy 40 év után inkább az unokáival törődjön

A nők termékeny időszakának a korlátai mellett az egyetemi tanár, akadémikus beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában a mesterséges megtermékenyítés legfontosabb problémájáról és arról is, hogy hol tart a tudomány a petefészek vagy a méh átültetésében.

Harmincéves éves kor felett a női szervezetben rohamosan csökken a szaporodásra alkalmas petesejtek száma – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kovács L. Gábor egyetemi tanár, akadémikus, a terméketlenség orvoslását célzó jelentősebb hazai kutatások vezetője.

"A mai modern társadalomban különösen a leendő édesanyák karriervágya, életfelfogása teljesen eltér a szüleink vagy a nagyszüleink életfelfogásától. Ma az a sikk, az a trendi, hogy fölépítem a karrieremet, megalapozom a jövőmet, és utána jöhet a baba. Csakhogy az az infertilitás leggyakoribb oka, hogy 30 év fölött elkezd rohamosan csökkenni a női szervezetben a szaporításra alkalmas petesejtek száma" – mondta a professzor, és hozzátette, a 40. életév után is termel ugyan a női szervezet petesejteket, de az embrió megtermékenyítésre alkalmas sejteknek a száma drasztikusan lecsökken. Példaként említette, hogy vannak olyan országok, ahol a mesterséges megtermékenyítést emiatt 40 év fölött nem is engedélyezik. Nálunk ilyen szigorú tilalom nincs, de a tapasztalatok az mutatják, hogy az eredményesség teljesen más egy 20 éves anyával, mint egy 40 évesnél.

"A petefészekben a szaporodóképes kortól a menopauzáig eltelt 20-25 esztendőben minden hónapban megérik egy petesejt, de gyakran kimerül a petefészek, elfogynak a szaporodásra alkalmas sejtek. Hogy valakiben ez hány évesen következik be, ebben a genetikai tényezőket nagyon sokat számítanak, benne van az életmód is, de alapvetően így találták ki az embert, hogy 40 év után inkább az unokáival törődjön" – mondta a szakember.

Mesterséges megtermékenyítés: emelni a sikerrátát

A mesterséges megtermékenyítésnél jó lenne tudni, hogy melyik embrió rendelkezik a legnagyobb túlélési eséllyel, mert az orvostudomány jelenleg 30 százaléknál nem tud nagyobb eredményt elérni – hangsúlyozta Kovács L. Gábor, és az eljárás legfőbb megoldatlan problémájának azt nevezte, hogy nem tudni, melyik embrió rendelkezik a legnagyobb túlélési eséllyel.

"Amikor egy édesanyát előkészítenek mesterséges megtermékenyítésre, akkor mindenféle gyógyszeres kezelésekkel elérik, hogy ne egyetlen petesejtje induljon el az úton. A mai modern orvostudomány azt követelné meg, hogy válasszuk ki a legjobb életesélyekkel rendelkezőt. Szigorúan tilos válogatni nem alapján vagy bármi alapján – megjegyzem, hogy meg tudnák tenni, de etikailag elfogadhatatlan –, és ma a rutin orvostudomány mikroszkópban megtekinti az embrió állapotát, és hat-nyolc tulajdonság alapján válogat. A sajnálatos végeredmény az, hogy a legjobban kinéző embrióval történő megtermékenyítés kapcsán is 30 százaléknál nagyobb esélyt nem tud elérni az orvostudomány" – mondta az egyetemi tanár.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a szám azt jelenti, hogy a gyermekáldásért éveken át küzdő tíz házaspár közül hét úgy megy haza, hogy megint nem sikerült. "Mi ezen próbálunk tágítani, és megpróbáltunk egy olyan készüléket kifejleszteni, amely a mikroszkopikus jel mellé egy biokémiai mérést is elvégez. A kettőnek az együttes értékelésével úgy véljük, ezt a 30 százalékos sikerrátát 45-50 százalékra lehet felemelni" – emelte ki a szakember.

Az átültetés még csak kísérleti stádiumban

A felvetésre, hogy terméketlenség esetén megoldást jelenthet-e a petefészek vagy a méh átültetése, hiszen más szervek esetén már jelentős sikereket ért el az orvostudomány, Kovács L. Gábor azt mondta, mindkettő elképzelhető, de a petefészek átültetése relatíve könnyebb, mert nem kell feltétlenül a hasüregbe illeszteni, a test más részeibe is be lehet ültetni. Sokkal bonyolultabb a méh visszaültetése, mert a megtapadó képessége precíziós kérdés, sokkal finomabbra van hangolva, mint egy vese vizeletképzésre vagy a máj elindítása. Erre is vannak próbálkozások, de Magyarországon még nem történt ilyen, alig húsz eset van a világon Svédországban, Amerikában.

"Rengeteg a kérdés, például hogy halottból kap az anya méhet vagy élőtől, rengeteg immunológiai összefüggést kell vizsgálni, a terméketlenség mellé bejön a transzplantáció összes gondja, ha idegen szövetet kapott az illető, az nehogy kilökődjék" – mondta a szakember.

Magyarországon ezért inkább a petefészek-átültetéssel próbálkoznak, mert már ez is óriási dolog lenne azoknak, akik enélkül elveszítik egy életre és teljes bizonyossággal a gyermekáldás lehetőségét – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×