eur:
408.04
usd:
375.1
bux:
73837.78
2024. november 4. hétfő Károly
Cseh Katalin, a Momentum EP-listavezetője (b) és Donáth Anna Júlia, a párt alelnöke, mandátumot szerző képviselők a Momentum Mozgalom eredményváró rendezvényén a Dürer Rendezvényházban az európai parlamenti (EP-) választás napján, 2019. május 26-án.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Cseh Katalin: most meglátjuk, hogy a 450 millió ember milyen Európát szeretne

Cseh Katalin EP-képviselő szerint akár alapszerződés-módosításhoz is vezethet az Európa jövőjéről szóló, tavasszal elkezdődött konferencia, amelyen az állampogárok is elmondhatják, milyen uniót szeretnének.

A momentumos Cseh Katalin nem ideológiai vitának tartja az Európa jövőjéről szóló, tavasszal elkezdődött konferenciát.

"A konferencia Európa jövőjéről történelmi lehetőség arra, hogy az állampolgárokat bevonva gondoljuk át, hogyan tudna jobban működni az EU, mik az elvárásaik a politikusok vagy az intézményrendszer felé" – fogalmazott a Renew Europe EP-képviselője.

A felvetésre, hogy a konzultációk nem mindig abba az irányba mennek-e, amerre a politikusok terelik őket, azt mondta, nagyon bízik benne, hogy ez most nem így lesz.

"A konferencia következő egy évében a tartalmat az állampolgárok véleménye fogja adni, ugyanis egész ősszel Európa-szerte rengeteg rendezvény lesz, ahol az emberek elmondhatják a véleményüket különböző témákban, és bízom benne, hogy viták is lesznek;

van, aki több és nagyobb Európát, van, aki kisebbet és gyengébbet szeretne. Meglátjuk, hogy a 450 millió ember milyen irányt szeretne"

– ecsetelte Cseh Katalin.

Hasonló összeurópai konzultáció húsz évvel ezelőtt is volt, ám az nem járt túl nagy sikerrel, de a politikus azt gondolja, hogy a mostani konferenciának az lesz a "muníciója", hogy "az emberek valóban meg lesznek hallgatva".

"Az Európai Parlament azt képviseli, hogy ki kell tenni a valós problémákat az asztalra, és adott esetben radikálisan is változtatni. Én például hiszek abban, hogy

át kell gondolni az egyhangúság elvárását a külpoltikai és az emberi jogi döntések kérdéseiben,

hiszen probléma, ha egyetlen állam túszul tudja ejteni az egész Európai Uniót" – példálózott Cseh Katalin, aki szerint így akár alapszerződés-módosításhoz is vezethet a konferencia.

"Túlzónak" nevezte, hogy Európának most a "nemzetek Európája" és az "Európai Egyesült Államok" útja között kell választania, szerinte "okos integrációra" van szükség, az EU-nak alkalmazkodóbbnak kell lennie a világ változásaihoz, erőssé, összetartóvá, gyorssá kell válnia.

Beszélt az úgynevezett pedofilellenes törvényről is, amit szégyenteljesnek nevezett. "Borzasztóan aggasztó ez a törvény egy uniós tagállamban, megbélyegzi és a pedofilokkal összemossa az LMBTQ-közösséget. Nehezen tudom elképzelni, hogy ez a törvény összhangban legyen az unió keretrendszerével, úgy tudom, a kötelezettségszegési eljárás is már a küszöbön áll" – jegyezte meg Cseh Katalin.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×