Magyarország büszke lehet igazságszolgáltatási rendszerére - mondta a köztársasági elnök a magyar ügyészi szervezet fennállásának, az első ügyészi törvénynek a 150. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferencián pénteken Budapesten.

Áder János megnyitó beszédében kifejtette: "büszkén mondhatjuk: ma Magyarországnak saját hagyományaira épülő, az európai jogfejlődés tapasztalatait is felhasználó,

minden jogállami próbát kiálló alkotmányos igazságszolgáltatási rendszere

van". Magyarországon több nyugat-európai országhoz képest is magas fokú a társadalmi biztonság; a bűnözés csökkenése, a társadalom biztonságérzetének növekedése az igazságszolgáltatás két legfontosabb értékmérője - fejtette ki. Az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködője, jelentős szerepe van a törvényesség biztosításában és a jogok érvényesítésében - jelentette ki.

Áder János felidézte: a kiegyezés korát - amely az igazságszolgáltatás egészét megújította - nem kis büszkeséggel szoktuk jogi honfoglalásnak nevezni. Magyarországon minden jogkereső állampolgár számára kiszámítható, a rendi különbségektől a törvény előtti egyenlőség irányába elmozduló, törvények által uralt igazságszolgáltatás jött létre. A bírósági szervezet 1861-ben újult meg, tíz évvel később pedig létrejött az állami vádhatóság. 150 évvel ezelőtt fogadta el az Országgyűlés azt a törvényt, amely elsőként határozta meg a magyar igazságszolgáltatás egyik kulcsszereplőjének, az ügyésznek a státusát. A központosított magyar ügyészség létrehozása a késő 19. század nagy kodifikációs korszakának alkotása - mondta.

Ha a kiegyezést követő igazságügyi reformot jogi honfoglalásnak nevezzük, akkor a második világháború utáni évtizedeket a jogi megszállás időszakának mondhatjuk - folytatta.

A szocialista jogban és az igazságszolgáltatás rendszerében sokszor kerültek előtérbe az ideológiai és politikai szempontok.

Néhány évtized alatt csökkent az igazságszolgáltatásra nehezedő ideológiai nyomás, de a jogi felszabadulás időszaka csak a rendszerváltással jött el. Az 1989-es alkotmányozás és jogalkotás - hasonlóan a kiegyezés korához - valódi és radikális reformot indított el, és ez a folyamat 2011-ben az új Alaptörvény megszületésével fejeződött be - fogalmazott Áder János.

Polt Péter legfőbb ügyész előadásában rámutatott: az ügyészség fő feladata az anyagi jogi igazság törvényes keretek közötti keresése. 1871-ben született meg az első modern magyar ügyészségi szabályozás, amely egy hierarchikus, a bírósági szervezet szintjeihez igazodó vádhatóságot hozott létre. Az ügyészség az igazságszolgáltatás meghatározó szereplője lett - idézte fel.

A legfőbb ügyész a jelen problémái közül felhívta a figyelmet a korrupcióra, a határon átnyúló gazdasági bűnözésre és szervezett bűnözésre. A korrupciós bűncselekmények nyomozása elkülönült struktúrában zajlik Magyarországon, amely a joguralom talaján az egyik legbiztonságosabb országgá vált - jelentette ki.

Polt Péter beszélt a modernizációs trendek és a kommunikációs technológia új kihívásairól is. A büntető igazságszolgáltatásról pedig azt mondta, a jövőben is nagy felelősség hárul erre a területre, a nemzetközi együttműködésnek az eddiginél is nagyobb jelentősége lesz többek között a kiberbűnözés és a korrupció elleni harcban.

Az ügyészség jelmondata: "Törvény és igazság!"; a jogállamot ennek szellemében "védjük és szolgáljuk" - fogalmazott a legfőbb ügyész.