Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Nézők a vetítés kezdete előtt az újranyitott székesfehérvári Barátság moziban 2020. június 22-én. A koronavírus-járvány miatt bevezetett veszélyhelyzet megszűnését követően ezen a napon tartják az első vetítést moziban.
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás

A hazai filmgyártást kevésbé viselte meg a járvány, mint a mozikat

A hazai mozik 72 százalékkal kevesebb látogatót fogadtak 2020-ban, mint egy évvel korábban.

2020-ban a koronavírus okozta járvány miatt nehéz helyzetbe kerültek a hazai mozik. 2014-ben 105, 2019-ben 72 százalékkal (76 darabbal) több, összesen 181 mozi működött Magyarországon, és a mozitermek száma is közel százzal (30 százalékkal), 428-ra bővült 2019-re a 2014. évi adatokhoz képest. Ugyanakkor tavaly a filmszínházak több mint 10 százaléka nem tudott filmvetítést végezni, így összesen 161 mozi 401 moziteremmel fogadott látogatókat - derült ki a KSH összesítéséből, ami A mozik, filmek helyzete Magyarországon a koronavírus árnyékában című kiadvány alapján készült.

A járvány terjedésének megelőzése érdekében hozott intézkedések hatására a mozielőadások száma 257 ezerre, az egy évvel korábbinak közel a felére csökkent tavaly. A hazai filmszínházak a 2019. évinél 72 százalékkal kevesebb, 4,3 millió látogatót fogadtak, jegybevételük pedig 6,4 milliárd forintot tett ki 2020-ban, ami közel 71 százalékkal maradt el az előző évitől.

A hazai mozikban bemutatott premierfilmek száma 2020-ban 208 darab volt, 130 filmmel kevesebb, mint az előző évben ‒ ez 2014 óta a legalacsonyabb adat.

A filmek származási országa szerint az első helyen, mint minden évben, az Egyesült Államok állt, 56 filmmel. A másodikra Magyarország (34 film), a harmadik és negyedik helyre pedig az Egyesült Királyság és Franciaország (24-23 film) került.

A mozilátogatások számának megoszlása alapján még jelentősebb az amerikai filmek dominanciája: 2020-ban 68 százalékos piaci részesedést értek el, amelyet a brit produkciók követtek (9,2%).

A magyar filmek (koprodukciók nélkül) piaci részesedése 7,5 százalékos volt (319,4 ezer látogatás).

2019-hez képest az említett országok közül a brit és a magyar filmek látogatottsági aránya nőtt kismértében (4,2, illetve 2,2 százalékponttal), az amerikai filmeké csökkent (11,6 százalékponttal).

A múlt évben 85 egész estés (60 percnél hosszabb) magyar film készült, 16 százalékkal kevesebb, mint 2019-ben. Közülük a tévéfilmek aránya 40, a mozifilmeké 33 százalékot ért el. 2020-ban a saját gyártású, filmszínházi bemutatásra készült hazai mozifilmek száma 28 volt, 17 filmmel kevesebb, mint 2019-ben, így a magyar filmgyártás 2020-ban jelentősen megtorpant. Műfaj-kategóriákat tekintve itthon a játék- és a dokumentumfilmek gyártása a döntő.

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×