Infostart.hu
eur:
379.75
usd:
321.82
bux:
133311.7
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
A Szabad bíróság! Szabad Gyöngyöspata! vonulós tüntetés résztvevői a Kossuth téren 2020. február 23-án. A demonstrációt a Szabad Bíróság Szabad Gyöngyöspata, az Amnesty International Magyarország, a TASZ, az 1 Magyarország Kezdeményezés, a Szociális Csomagküldő Mozgalom (Szocsoma), az Idetartozunk Egyesület és a Főnix Mozgalom szervezte.
Nyitókép: MTI/MTI Fotószerkesztőség/Balazs Mohai

Nem olyan egyértelmű, hogyan szabályos ma tüntetni Magyarországon

A TASZ jogásza szerint a mostani szabályozás életszerűtlen és hiányos.

Jelenleg ötszáz ember alatt lehet szabadon tüntetést tartani, ha viszont a létszám meghaladja az ötszáz főt, akkor mindenki számára kötelező a védettségi igazolás. A bejelentéskor a szervezőknek kell megmondaniuk, hogy ötszáznál kevesebb vagy több résztvevőt várnak-e.

Nem világos azonban – hívta fel a figyelmet a Társaság a Szabadságjogokért jogásza –, mi a teendő akkor, ha a bejelentéstől eltérően a rendezvény során ötszáz fölé nő a megjelentek száma.

„Mindenkit kötelezni fognak a védettségi igazolás bemutatására? Feloszlatják a tüntetést? Kinek kell ilyenkor intézkednie: a szervezőknek vagy a rendőrségnek?” – példálózott Hegyi Szabolcs a Népszavának.

A gyülekezési törvény általános szabályai a tüntetés vezetőjének felelősségévé teszik a tüntetés rendjének fenntartását, akinek erről megfelelő létszámú rendező segítségével kell gondoskodnia. Kézenfekvőnek tűnik a fenti kérdésekre azzal válaszolni, jegyzi meg a lap, hogy ha egy alacsony létszámmal bejelentett tüntetésen, amelyhez tehát védettségi igazolvány nélkül lehet csatlakozni, a résztvevők tényleges száma meghaladná az ötszáz főt,

akkor a tüntetés vezetőjének vagy meg kell tiltania, hogy újabb résztvevők csatlakozzanak, vagy ki kell zárnia azokat a már jelenlévő résztvevőket, akik nem tudják a védettségüket igazolni.

Az mindenesetre biztos – közölte a jogász –, ha a tüntetés vezetőjének a rend fenntartására irányuló erőfeszítései eredménytelenek, akkor fel kell oszlatnia a tüntetést. Sőt: ha a rendőrség úgy látja, hogy a vezetőnek fel kellene oszlatni a gyűlést, de ezt felszólításra nem teszi meg, akkor a rendőrség oszlathatja fel a tüntetést, és bírságolhatja meg a tüntetőket.

Hegyi Szabolcs szerint a védettség és a létszám ellenőrzése gyakorlatilag beléptetési rendszer kialakítását követeli meg a tüntetés szervezőitől, ami a praktikus nehézségek mellett elvi problémát is felvet. A gyülekezési törvény szerint a tüntetések nyilvánosak, azokon bárki részt vehet: a hatályos rendeleti korlátozások azonban arra kényszerítik a szervezőt, hogy zárttá tegye a gyűlést és ellenőrizze a résztvevőket – mondta.

A rendelkezések június 14-ig vannak érvényben,

jelen állás szerint azt követően már korlátozások nélkül lehet tüntetni.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Szerda este a Mandiner Klubest vendége volt Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Jól állunk, de a csata még nyílt” – mondta a választásokról, hozzátéve: „ha megdolgozunk érte, nyerünk”. A kormányfő szerint Brüsszel beavatkozik a magyar kampányba, sőt még Kijev is. „A tét az, hogy sorsot fogunk választani. Ha letérünk a magyar rendszerről, és brüsszeli rendszert hozunk be, nem lehet majd visszatérni”. „Az én kihívóim Brüsszelben vannak, nem Magyarországon. Küldtek ide valakit” – fogalmazott. Donald Trump esetleges magyarországi látogatásáról azt mondta: „Csalogatom. Adtam időpontokat neki”.

Olekszij Anton: kritikus az energetikai helyzet Kijevben

Ismét komoly csapást mért Oroszország Ukrajna fontos energetikai létesítményeire. A keddi támadás után több városban, így Kijevben is rendkívüli áramkorlátozás lépett életbe. Olekszij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban elmondta: Ukrajna még helyre tudja állítani a sérült létesítményeket, de a lakosság egyre nehezebben viseli a fűtés- és áramkimaradásokat, helyenként már demonstrációkat is tartanak emiatt.
Történelmi támadás érte Ukrajnát, tárgyalóasztalhoz ülnek a háborúzó felek - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Történelmi támadás érte Ukrajnát, tárgyalóasztalhoz ülnek a háborúzó felek - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Oroszország példátlanul súlyos ballisztikusrakéta-támadást hajtott végre Ukrajna energiaellátó rendszere ellen: több nagyváros, köztük Harkiv és Kijev, szinte teljesen áram és fűtés nélkül maradt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a csapás annyira súlyos, hogy az a béketárgyalások következő körére is hatással lesz - az egyeztetések ma folytatódnak, a delegációk már asztalhoz is ültek. Közben az oroszok nagy erőkkel ostromolják Pokrovszk és Huljajpole térségét, mindkét városban már csak pár házat tartanak az ukrán védők. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel szerdán.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×