Infostart.hu
eur:
386.5
usd:
328.31
bux:
110953.4
2025. december 30. kedd Dávid
A Szabad bíróság! Szabad Gyöngyöspata! vonulós tüntetés résztvevői a Kossuth téren 2020. február 23-án. A demonstrációt a Szabad Bíróság Szabad Gyöngyöspata, az Amnesty International Magyarország, a TASZ, az 1 Magyarország Kezdeményezés, a Szociális Csomagküldő Mozgalom (Szocsoma), az Idetartozunk Egyesület és a Főnix Mozgalom szervezte.
Nyitókép: MTI/MTI Fotószerkesztőség/Balazs Mohai

Nem olyan egyértelmű, hogyan szabályos ma tüntetni Magyarországon

A TASZ jogásza szerint a mostani szabályozás életszerűtlen és hiányos.

Jelenleg ötszáz ember alatt lehet szabadon tüntetést tartani, ha viszont a létszám meghaladja az ötszáz főt, akkor mindenki számára kötelező a védettségi igazolás. A bejelentéskor a szervezőknek kell megmondaniuk, hogy ötszáznál kevesebb vagy több résztvevőt várnak-e.

Nem világos azonban – hívta fel a figyelmet a Társaság a Szabadságjogokért jogásza –, mi a teendő akkor, ha a bejelentéstől eltérően a rendezvény során ötszáz fölé nő a megjelentek száma.

„Mindenkit kötelezni fognak a védettségi igazolás bemutatására? Feloszlatják a tüntetést? Kinek kell ilyenkor intézkednie: a szervezőknek vagy a rendőrségnek?” – példálózott Hegyi Szabolcs a Népszavának.

A gyülekezési törvény általános szabályai a tüntetés vezetőjének felelősségévé teszik a tüntetés rendjének fenntartását, akinek erről megfelelő létszámú rendező segítségével kell gondoskodnia. Kézenfekvőnek tűnik a fenti kérdésekre azzal válaszolni, jegyzi meg a lap, hogy ha egy alacsony létszámmal bejelentett tüntetésen, amelyhez tehát védettségi igazolvány nélkül lehet csatlakozni, a résztvevők tényleges száma meghaladná az ötszáz főt,

akkor a tüntetés vezetőjének vagy meg kell tiltania, hogy újabb résztvevők csatlakozzanak, vagy ki kell zárnia azokat a már jelenlévő résztvevőket, akik nem tudják a védettségüket igazolni.

Az mindenesetre biztos – közölte a jogász –, ha a tüntetés vezetőjének a rend fenntartására irányuló erőfeszítései eredménytelenek, akkor fel kell oszlatnia a tüntetést. Sőt: ha a rendőrség úgy látja, hogy a vezetőnek fel kellene oszlatni a gyűlést, de ezt felszólításra nem teszi meg, akkor a rendőrség oszlathatja fel a tüntetést, és bírságolhatja meg a tüntetőket.

Hegyi Szabolcs szerint a védettség és a létszám ellenőrzése gyakorlatilag beléptetési rendszer kialakítását követeli meg a tüntetés szervezőitől, ami a praktikus nehézségek mellett elvi problémát is felvet. A gyülekezési törvény szerint a tüntetések nyilvánosak, azokon bárki részt vehet: a hatályos rendeleti korlátozások azonban arra kényszerítik a szervezőt, hogy zárttá tegye a gyűlést és ellenőrizze a résztvevőket – mondta.

A rendelkezések június 14-ig vannak érvényben,

jelen állás szerint azt követően már korlátozások nélkül lehet tüntetni.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Pirosba csúszott Amerika, de az éves mérleg még mindig kiváló

Pirosba csúszott Amerika, de az éves mérleg még mindig kiváló

Az ázsiai tőzsdéken ma reggel kisebb esést láthattunk, ezt követően Európában óvatos optimizmus volt megfigyelhető, Amerikában pedig kisebb mínuszban zártak a tőzsdék. A nemesfém piacra is nagyon érdemes figyelni az év utolsó napjaiban, ugyanis az ezüst és az arany árfolyama is új történelmi csúcsot döntött az éjjeli órákban, ezt követően azonban egy nagyobb zuhanás vette kezdetét. Gazdasági események szempontjából nem voltak nagy izgalmak, és a potenciális ukrajnai békével kapcsolatos hírek sem mozgatták meg nagyon a részvénypiacokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×