Infostart.hu
eur:
358.6
usd:
313.5
bux:
140898.67
2026. július 9. csütörtök Lukrécia
A Szabad bíróság! Szabad Gyöngyöspata! vonulós tüntetés résztvevői a Kossuth téren 2020. február 23-án. A demonstrációt a Szabad Bíróság Szabad Gyöngyöspata, az Amnesty International Magyarország, a TASZ, az 1 Magyarország Kezdeményezés, a Szociális Csomagküldő Mozgalom (Szocsoma), az Idetartozunk Egyesület és a Főnix Mozgalom szervezte.
Nyitókép: MTI/MTI Fotószerkesztőség/Balazs Mohai

Nem olyan egyértelmű, hogyan szabályos ma tüntetni Magyarországon

A TASZ jogásza szerint a mostani szabályozás életszerűtlen és hiányos.

Jelenleg ötszáz ember alatt lehet szabadon tüntetést tartani, ha viszont a létszám meghaladja az ötszáz főt, akkor mindenki számára kötelező a védettségi igazolás. A bejelentéskor a szervezőknek kell megmondaniuk, hogy ötszáznál kevesebb vagy több résztvevőt várnak-e.

Nem világos azonban – hívta fel a figyelmet a Társaság a Szabadságjogokért jogásza –, mi a teendő akkor, ha a bejelentéstől eltérően a rendezvény során ötszáz fölé nő a megjelentek száma.

„Mindenkit kötelezni fognak a védettségi igazolás bemutatására? Feloszlatják a tüntetést? Kinek kell ilyenkor intézkednie: a szervezőknek vagy a rendőrségnek?” – példálózott Hegyi Szabolcs a Népszavának.

A gyülekezési törvény általános szabályai a tüntetés vezetőjének felelősségévé teszik a tüntetés rendjének fenntartását, akinek erről megfelelő létszámú rendező segítségével kell gondoskodnia. Kézenfekvőnek tűnik a fenti kérdésekre azzal válaszolni, jegyzi meg a lap, hogy ha egy alacsony létszámmal bejelentett tüntetésen, amelyhez tehát védettségi igazolvány nélkül lehet csatlakozni, a résztvevők tényleges száma meghaladná az ötszáz főt,

akkor a tüntetés vezetőjének vagy meg kell tiltania, hogy újabb résztvevők csatlakozzanak, vagy ki kell zárnia azokat a már jelenlévő résztvevőket, akik nem tudják a védettségüket igazolni.

Az mindenesetre biztos – közölte a jogász –, ha a tüntetés vezetőjének a rend fenntartására irányuló erőfeszítései eredménytelenek, akkor fel kell oszlatnia a tüntetést. Sőt: ha a rendőrség úgy látja, hogy a vezetőnek fel kellene oszlatni a gyűlést, de ezt felszólításra nem teszi meg, akkor a rendőrség oszlathatja fel a tüntetést, és bírságolhatja meg a tüntetőket.

Hegyi Szabolcs szerint a védettség és a létszám ellenőrzése gyakorlatilag beléptetési rendszer kialakítását követeli meg a tüntetés szervezőitől, ami a praktikus nehézségek mellett elvi problémát is felvet. A gyülekezési törvény szerint a tüntetések nyilvánosak, azokon bárki részt vehet: a hatályos rendeleti korlátozások azonban arra kényszerítik a szervezőt, hogy zárttá tegye a gyűlést és ellenőrizze a résztvevőket – mondta.

A rendelkezések június 14-ig vannak érvényben,

jelen állás szerint azt követően már korlátozások nélkül lehet tüntetni.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Összegzés: a NATO-csúcs végére Donald Trump érezhetően megenyhült Európa iránt

Összegzés: a NATO-csúcs végére Donald Trump érezhetően megenyhült Európa iránt

A konkrétumok mellett Donald Trump érzelmi hullámzása volt a csütörtök este véget ért NATO-csúcs meghatározó eleme. Az amerikai elnök úgy érkezett, hogy „elégedetlenségét” hangoztatta, de a végén már nyugati összefogásról és „szeretettel teli légkörről” beszélt.

Magyar Péter távollétében is kormánybejelentések jönnek

Míg a miniszterelnök Törökországban van, a NATO-csúcs után vasárnapig Antalyában nyaral a fiaival, itthon nem áll a kormányzati munka, Ruff Bálint vezetésével ülésezett a kabinet, és csütörtökön kormányszóvivői tájékoztató lesz 13 órától.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×