eur:
402.13
usd:
383.27
bux:
87542.1
2025. február 16. vasárnap Julianna, Lilla
A Szabad bíróság! Szabad Gyöngyöspata! vonulós tüntetés résztvevői a Kossuth téren 2020. február 23-án. A demonstrációt a Szabad Bíróság Szabad Gyöngyöspata, az Amnesty International Magyarország, a TASZ, az 1 Magyarország Kezdeményezés, a Szociális Csomagküldő Mozgalom (Szocsoma), az Idetartozunk Egyesület és a Főnix Mozgalom szervezte.
Nyitókép: MTI/MTI Fotószerkesztőség/Balazs Mohai

Nem olyan egyértelmű, hogyan szabályos ma tüntetni Magyarországon

A TASZ jogásza szerint a mostani szabályozás életszerűtlen és hiányos.

Jelenleg ötszáz ember alatt lehet szabadon tüntetést tartani, ha viszont a létszám meghaladja az ötszáz főt, akkor mindenki számára kötelező a védettségi igazolás. A bejelentéskor a szervezőknek kell megmondaniuk, hogy ötszáznál kevesebb vagy több résztvevőt várnak-e.

Nem világos azonban – hívta fel a figyelmet a Társaság a Szabadságjogokért jogásza –, mi a teendő akkor, ha a bejelentéstől eltérően a rendezvény során ötszáz fölé nő a megjelentek száma.

„Mindenkit kötelezni fognak a védettségi igazolás bemutatására? Feloszlatják a tüntetést? Kinek kell ilyenkor intézkednie: a szervezőknek vagy a rendőrségnek?” – példálózott Hegyi Szabolcs a Népszavának.

A gyülekezési törvény általános szabályai a tüntetés vezetőjének felelősségévé teszik a tüntetés rendjének fenntartását, akinek erről megfelelő létszámú rendező segítségével kell gondoskodnia. Kézenfekvőnek tűnik a fenti kérdésekre azzal válaszolni, jegyzi meg a lap, hogy ha egy alacsony létszámmal bejelentett tüntetésen, amelyhez tehát védettségi igazolvány nélkül lehet csatlakozni, a résztvevők tényleges száma meghaladná az ötszáz főt,

akkor a tüntetés vezetőjének vagy meg kell tiltania, hogy újabb résztvevők csatlakozzanak, vagy ki kell zárnia azokat a már jelenlévő résztvevőket, akik nem tudják a védettségüket igazolni.

Az mindenesetre biztos – közölte a jogász –, ha a tüntetés vezetőjének a rend fenntartására irányuló erőfeszítései eredménytelenek, akkor fel kell oszlatnia a tüntetést. Sőt: ha a rendőrség úgy látja, hogy a vezetőnek fel kellene oszlatni a gyűlést, de ezt felszólításra nem teszi meg, akkor a rendőrség oszlathatja fel a tüntetést, és bírságolhatja meg a tüntetőket.

Hegyi Szabolcs szerint a védettség és a létszám ellenőrzése gyakorlatilag beléptetési rendszer kialakítását követeli meg a tüntetés szervezőitől, ami a praktikus nehézségek mellett elvi problémát is felvet. A gyülekezési törvény szerint a tüntetések nyilvánosak, azokon bárki részt vehet: a hatályos rendeleti korlátozások azonban arra kényszerítik a szervezőt, hogy zárttá tegye a gyűlést és ellenőrizze a résztvevőket – mondta.

A rendelkezések június 14-ig vannak érvényben,

jelen állás szerint azt követően már korlátozások nélkül lehet tüntetni.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.02.17. hétfő, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa
Sürgősen összehívták az uniós külügyminisztereket, nagy pofon készül Európa számára – Híreink az orosz–ukrán háborúról vasárnap

Sürgősen összehívták az uniós külügyminisztereket, nagy pofon készül Európa számára – Híreink az orosz–ukrán háborúról vasárnap

Akár már február végén sor kerülhet Donald Trump és Vlagyimir Putyin csúcstalálkozójára Szaúd-Arábiában. Két magasrangú amerikai tisztviselő állítólag már úton is van a közel-keleti országba. Nagyon úgy néz ki, hogy Washington és Moszkva kihagyja Európát az Ukrajnáról szóló béketárgyalásokból. A Münchenben tartózkodó EU-s külügyminiszterek vasárnap reggel rendkívüli ülésre jöttek össze, a jövő héten pedig rendkívüli uniós csúcs jöhet Párizsban, amelyre a brit kormányfőt is várják. Az ukrán kormányzat Münchenben megerősítette, hogy Magyarország blokkolja Ukrajna uniós csatalkozási folyamatát. Hírfolyamunk folyamatosan frissül az ukrajnai háború és a müncheni biztonsági konferencia híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×