Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
A BM Heros Zrt. technikusai lélegeztetőgépet tesztel a cég kőbányai üzemcsarnokában felállított a higiéniai és biztonsági követelményeknek maximálisan megfelelő, szűrt levegőjű hatalmas sátorban 2020. május 28-án. A 450 négyzetméteres üzemcsarnokban és a benne lévő sátorban 17 szakember dolgozik az állami tulajdonú zrt. a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem által fejlesztett lélegeztetőgépének sorozatgyártásán.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Takács Péter: aki lélegeztetőgépre kerül, nagyon kevés esélye marad

Az Országos Kórház Főigazgatósáság főigazgató-helyettese számszerűsítette is azt a nagyon keveset.

Takács Péter, az Országos Kórház Főigazgatósáság főigazgató-helyettese a Hír TV-nek adott interjút hétfő este, amelyben elhangzott, az intenzív osztályokon csökkent a terhelés az utóbbi napokban: a legnehezebb időszakokban 1500 körül volt a lélegeztetőgépen ápoltak száma, és háromezer az az ágyszám, amit biztonsággal tudtak üzemeltetni és szakembergárdával ellátni.

Azt is elmondta viszont, hogy a Covid-osztályokon gép segítségével lélegző betegek 80 százalékának nem tudják megmenteni az életét az orvosok, a halálozási arány négyszer több, mint egy normál intenzív osztály esetében.

Úgy látja, 3 millió beoltott után még nem lehet fellélegezni, hiszen az oltást felvettek körében sokaknál még csak részleges a védettség, ezért kell továbbra is mindenkinek minden szabályt betartania, óvva a még be nem oltott 7 millió embert.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×