Infostart.hu
eur:
364.6
usd:
309.51
bux:
136729.85
2026. április 17. péntek Rudolf
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnökségen 2020. szeptember 11-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Most dönt a kormány az újabb intézkedésekről, jönnek a bejelentések

A március 8-án bevezetett korlátozó intézkedések március 22-ig szólnak, a kormánynak mai ülésén kell döntenie arról, hogy a fokozódó járványhelyzet miatt fenntartja-e őket, vagy esetleg még szigorít is.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a március 4-i Kormányinfón jelentette be, hogy a koronavírus-járvány harmadik hulláma miatt újabb korlátozások lépnek életbe Magyarországon. A szigorítások többsége két hétre szólt – amelyről azt mondta a miniszter, hogy kemény két hét lesz –, március 22-ig, csupán az általános iskolák és az óvodák bezárást tervezték leve a tavaszi szünet végéig, az április 7-ig.

Az intézkedéscsomag bejelentésekor elhangzott az is, hogy az e heti kormányülésen mérlegelik a 10 lépés hatásait, és döntenek a folytatásról. Akkor még elsősorban a nyitásról, az újraindításról esett szó, de a jelenlegi, rekordokat döntő járványszámok mellett ez az eshetőség szóba sem jöhet. Ez volt az akkori csomag:

  • Az oktatás területén az óvodákat és az általános iskolákat március 8-tól április 7-ig, tehát a tavaszi szünet végéig bezárják. A digitális oktatásra való átállás részleteit az Emmi dolgozza ki.
  • A középiskolákban, egyetemeken változatlanul nem lesz fizikailag tanítás, online zajlik a továbbiakban is.
  • Az üzleteket március 8-án hétfőtől két hétre, tehát március 22-ig bezárják. Ez alól kivétel az élelmiszerbolt, a drogéria, a patika és a benzinkút – a részletekről az operatív törzs pénteken dönt.
  • Március 8–22 között minden szolgáltatás szünetel, kivéve a magánegészségügyi szolgáltatások.
  • A konditermek is bezárnak, az igazolt sportolók eseményei zárt kapuk mögött lehetnek szintén március 8 és 22-e között.
  • A parkok, arborétumok nyitva lehetnek, a szabad téri sporttevékenység másfél méteres védőtávolsággal lehetséges.
  • A maszkhasználat szabadtéren mindenhol kötelező.
  • Szigorítják a határátlépést a személyforgalomban, a tranzit- és teherforgalomban azonban nem.
  • A szállodák és a vendéglátóipar számára már adott bértámogatást, adókedvezményt minden olyan szektorra kiterjesztik, amelyek üzleteinek most be kell zárnia két hétre.
  • A munkavégzés engedélyezett, de ahol mód van rá, ott biztosítani kell az otthoni munkavégzést.

Az enyhítési remények szertefoszlottak, és könnyen lehet, hogy nem csak két nehéz hétről van szó, ahogy arról Orbán Viktor is beszélt a korlátozások aláírásakor. Üzenetértékű volt a miniszterelnök vasárnap reggeli interjúja is, amiben a miniszterelnök azt mondta: jelenleg még nem lehet megmondani, mikor lehet újranyitni. "Ha valaki meg tudja mondani, mikor lehet újranyitni, attól kérjük el a heti lottószámokat is."

Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi főosztályának vezetője egy szombati interjújában előrevetítette, hogy akár régiós, megyékre vonatkozó döntések is születhetnek. Ennek kapcsán megszólalt Karácsony Gergely főpolgármester, valamint itt olvasható egy cikk a legrosszabb helyzetű megyékről.

Müller Cecília az operatív törzs március 16-i tájékoztatóján kijelentette, hogy a helyzet továbbra is nagyon rossz és a szennyvízadatokból az látszik, hogy a fertőzöttségi adatok még hetekig emelkedni fognak.

Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa szerint egyelőre nem lehet látni, mikor lesz a tetőzés, míg Zacher Gábor próbált saccolni, és úgy vélte, március 24-én lehetnek a legmagasabbak a járványadatok.

A napi új fertőzöttszám adatai egyáltalán nem mutatnak trendfordulót, az elmúlt egy hétben az új esetek száma összesen 55 ezer fő volt, ami 55 százalékkal magasabb az egy héttel korábbi összesített adatnál, a megelőző héten 31 százalék volt az emelkedés üteme. A kórházak terhelése kritikus szint fölé emelkedett:az intézményekben kezeltek száma meghaladta a tízezret, lélegeztetőgépen már több mint 1100-an vannak, és a számok meredeken emelkednek, ráadásul szerdán minden korábbinál több, 195 beteg haláláról érkezett hír.

A Portfolio elemzése szerint ezért a kormány előtt alapvetően három döntési lehetőség áll:

  • fenntartja a jelenleg érvényben lévő összes korlátozó intézkedést, és e lépések hatásának megjelenésére vár
  • a romló járványügyi folyamatok és a kórházak terhelésének enyhítése miatt még szigorúbb intézkedéseket hoz, akár megyénként eltérő szigorításokról is dönthet.
  • fenntartja a korlátozások jelentős részét, és csak jelképes feloldásról dönt, egyes csoportok, például a már beoltottak, vagy egyes régiók javára

A döntések bejelentésére nem kell sokat várni, csütörtökön 10 órától tartja a Kormányinfót Gulyás Gergely és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő. Kövesse majd velünk élőben!

Címlapról ajánljuk
A német váltás után születőben az „európai NATO”, de megmaradna az eredeti is

A német váltás után születőben az „európai NATO”, de megmaradna az eredeti is

A közel-keleti háború február végi kirobbanása óta többször is hangoztatta az amerikai elnök, hogy csalódott a NATO-ban. Legutóbb az elmúlt napokban immár felettébb ingataggá vált tűzszünet bejelentése után Mark Rutte főtitkár előtt fejtette ki Donald Trump, hogy a szövetségesektől több támogatást várt. Az érintett európai szövetségesek ennek nyomán az Egyesült Államok nélküli védelemre készülnek.

Nemzetközi jogász: így akadályozhatja meg a Tisza-kormány a kilépést a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Bár Magyarország 2002 óta tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, az azóta eltelt időben nem hirdették ki itthon törvényben a hágai székhelyű bíróság alapszabályát, aminek a köztársasági elnök „immunitása volt az oka” – mondta az InfoRádióban Tóth Norbert nemzetközi jogász. Az NKE egyetemi docense részletesen elmagyarázta, hogyan lehetne visszafordítani az elvileg június 2-án záruló kilépési folyamatot, ha a jövendő Tisza-kormány ezt akarná.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
OTP Elemzési Központ: Rengeteg pozitív hatása lesz az euró bevezetésének

OTP Elemzési Központ: Rengeteg pozitív hatása lesz az euró bevezetésének

A hazai gazdaság stagnálása és a megugró államadósság komoly válságkezelési kihívások elé állítja az euró bevezetését is célul kitűző új kormányzatot. A pénzpiacok ugyanakkor kifejezetten derűlátóan fogadták a határozott nyugati orientációt, Tardos Gergely, az OTP Elemzési Központ igazgatója szerint ugyanis a külföldi befektetők "megvették ezt a sztorit, és megelőlegezték a bizalmat". A közös európai valuta jövő évtized elejére várható bevezetéséhez és a gazdasági kilábaláshoz azonban elengedhetetlen lesz a költségvetési hiány drasztikus lefaragása, valamint az uniós források gyors lehívása, hangzott el a Portfolio Checklist extrában. Hasonló témákról lesz szó a május 12-i Portfolio Investment Day 2026-on is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×