Infostart.hu
eur:
357.32
usd:
313.59
bux:
142467.45
2026. július 13. hétfő Jenő
Ápoló egy koronavírussal fertőzött, lélegeztető gépen lévő beteget lát el az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben kialakított izolációs teremben 2020. április 8-án.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Tízezrek szorulhatnak hónapokon át tartó Covid-rehabilitációra idehaza

Az elmúlt hetekben egyre több fiatal szorul rehabilitációra koronavírus fertőzése után a Szent Ferenc Kórházban. Az intézményben tavaly óta működik a Covid-utógondozás. A becslések szerint a fertőzöttek 15–40 százalékának kell hosszan tartó maradványtünetekkel szembenéznie. Ez itthon akár 100 ezernél is több beteget is érinthet.

Míg kezdetben azt gondolták a szakemberek, hogy a gyógyult koronavírusos betegeknek csak tüdőgyógyászati rehabilitációra van szükségük, azóta kiderült: a post-Covid, vagy long-Covid egy jóval komplexebb és elhúzódó tünetegyüttes – összegezte tapasztalatait a Budapesti Szent Ferenc Kórház főigazgatója.

„Fulladás, amelyet nem magyarázd meg a tüdőgyógyászati állapot, különböző ritmuszavarok, nagy fokú testtömegvesztés, az alvás–ébrenlét ciklusának a megváltozása, tanulási nehézségek, dementálódás, hormonális változások” – sorolta Toldy-Schedel Emil a szimptómákat.

A fővárosi intézményben tavaly óta működik a Covid-rehabilitáció. Tapasztalataik szerint egészen más terápiát igényelnek a lélegeztetőgépről lekerült betegek és mást azok, akik otthon vészelték át a fertőzést.

„Az idősebb korosztálynál jóval gyakoribb a dementálódás, vagy az átmeneti demencia, a fiataloknál a tanulási nehézségek. Ugyanakkor mindenkire jellemző az alvászavaroknak a megjelenése – tette hozzá. – Az, hogy milyen arányban jelenik meg a long-Covid, arra különböző számok vannak, hiszen azt sem tudjuk valójában, hogy hány ember volt covidos, akár Magyarországon, akár a világon; a becslések 13–16 százaléktól egészen 35–40 százalékig terjednek.

Az intézményben fekvő és járóbeteg, valamint nappali kórházi ellátásban kezelik a volt covidos betegeket. Az összetett tünetegyüttes miatt a terápia is komplex: szükséges tüdőgyógyász, kardiológus, endokrinológus, adott esetben pszichiáter, pszichológus, akár gyógytornász bevonása.

A szakember hozzátette: az érintettek több mint felénél legalább három tüntet áll fönn. A hosszan lélegeztetett fekvőbeteg csoporttal hónapokon át kell foglalkozni, de a többieknél is általában 3-6 hét az az időszak, ami után egy elfogadható életminőségben tudnak élni, és munkába állni. A legtovább a pszichés tünetek tartanak, a depresszió és az alvászavar, a maradandó tüdőbeli eltérések vagy a szívritmuszavar is hosszú terápiát igényel.

„Mi most azt tudtuk tenni, hogy a kapacitásaink azon részét, amit máskor a tervezett műtétek töltöttek volna ki, a Covid-ellátásra fordítottuk – fűzte hozzá a kórházfőigazgató. Elmondása szerint a következő programpont pedig az lesz, hogy speciális szakambulanciákat hoznak létre.

A Szent Ferenc Kórházban eddig összegyűlt tudást és tapasztalatot most a családorvosoknak és a kollégáknak szeretnék átadni. Toldy-Schedel Emil szerint a következő időszakban a Covid utáni rehabilitációra egyre nagyobb szükség lesz, szerte az országban.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A magyar növekedés új képlete – mi határozza meg Magyarország növekedési pályáját a következő években?

Egy magyar vállalat ma gyakran nem azért nem tud szintet lépni, mert nincs megrendelése, hanem mert nincs elég jól képzett szakembere, drága az energia, és a legértékesebb tapasztalt dolgozói túl korán esnek ki a munkából. Közben a német autóipar, a nearshoring és a Balkán felértékelődése új lehetőségeket nyit. Magyarország növekedési pályája a következő évtizedben attól függ, hogyan tud maj élni ezekkel.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×