Infostart.hu
eur:
382.29
usd:
323.48
bux:
125061.81
2026. január 23. péntek Rajmund, Zelma
Nyitókép: Pixabay

Ezek lettek a csúsztatott adózás következményei

Az adóügyi államtitkár szerint helyes volt csak később adóztatni a vállalkozásokat 2020-ban, jönnek a számok.

A beszámoló, illetve a társasági adó bevallási határidejének halasztása volt a kormány egyik leghatékonyabb adóügyi intézkedése a koronavírus-járvány első szakaszában, az érintett vállalkozások így négy hónapon keresztül mintegy százmilliárd forinttal gazdálkodhattak tovább - mondta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára a Világgazdaság hétfői számában megjelent interjújában.

Az érintett vállalkozások kétharmada élt tavaly azzal a lehetőséggel, hogy a koronavírus-járvány első hulláma miatt május vége helyett csak szeptember 30-ig készítette el a társaságiadó-bevallását - közölte az államtitkár emlékeztetve arra, hogy a beszámoló mellett ötféle adót érintett a kormány négyhavi automatikus fizetési halasztása: a társasági adót, a kisvállalati adót, az innovációs járulékot, az energiaellátók jövedelemadóját és a helyi iparűzési adót.

Elmondta, a pünkösdi ünnep miatt június 3-ra eső eredeti határidőre 101 599 cég adta be társaságiadó-bevallását, és tett eleget adófizetési kötelezettségének.

A szeptember 30-i határidőre további csaknem 200 ezer adóbevallás érkezett

a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz.

Ezek feldolgozása után látható, hogy a kormány gazdaságvédelmi intézkedése érdemi segítséget jelentett a vállalkozásoknak - jelentette ki Izer Norbert.

Az államtitkár szerint mindez hozzájárulhatott ahhoz, hogy a harmadik negyedévben várakozásokon felül teljesített a magyar gazdaság - a második negyedévesnél 11,4 százalékkal nagyobb volt a GDP-növekedés -, hiszen a felpattanás idején a meg nem fizetett adó összege többletlikviditást jelentett a vállalkozásoknak.

A halasztás több mint 1,1 milliárd forintot hagyott a lehetőséget igénybe vevő 3143 kivás cég zsebében - közölte.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
A cég, amely nem volt eladó, avagy hogyan védte meg magát a Mol, és vált regionális energiahatalommá

A cég, amely nem volt eladó, avagy hogyan védte meg magát a Mol, és vált regionális energiahatalommá

A Mol történetét gyakran sikersztoriként mesélik el. Növekedés, terjeszkedés, regionális jelenlét. De ez csak az egyik dimenzió. A mélyben egy sokkal izgalmasabb történet húzódik meg. Annak a krónikája, hogy hogyan tanulta meg egy posztszocialista olajvállalat megvédeni saját magát. Ez a cikk nemcsak azt mutatja meg, hogy kiket vásárolt fel a MOL, hanem azt is, miért nem tudták őt megvenni.
inforadio
ARÉNA
2026.01.26. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×