Egészen hihetetlen magasságokban jár már az arany ára, az InfoRádió által megkérdezett tőzsdei szakértő szerint ebben jelentős szerepet játszik, hogy a dollár tartalékpénz-jellegébe vetett hit erőteljesen megrendült.

„Ez nem most kezdődött: a világ jegybankjait már az orosz–ukrán háború, illetve az oroszellenes szankciók egyik eleme, az orosz jegybank külföldön tartott eszközeinek befagyasztása is aggasztotta. A jegybankárok felé érkező rossz jelek az utóbbi években a jegybanki vásárlások révén jelentősen felhajtották az aranyárat, csak az elmúlt egy évben 40 százalékkal” – ecsetelte.

Az „aranyláz” mára kiterjedt a befektetőkre is, a decemberi 2606 dolláros ár e hét derekára már 3333 dollárra emelkedett, ez forintra átszámítva 38 500 forint grammonként, miközben emlékezhetünk, a 2000-es évek elején még 3000 forintos grammáron hozzá lehetett jutni az aranyhoz.

Az ezüst nem mozog teljesen együtt az arannyal, már a „bűvös 100-as határt” is átlépte a két nemesfém áraránya (101,5-ös a szorzó).

Még a vámháború kitörése sem igazán ingatta meg az aranyat, csak nagyon minimálisan április 3-án, de Korányi G. Tamás megfigyelése szerint hosszú távú trendként velünk marad, hogy a valuták gyengülésével az arany stabil horgony marad.

Telekom

Elindult itthon is a közgyűlési szezon. Jelentette szerdán a Telekom – a négy nagy közül elsőként –, hogy igen jó osztalékot fizet majd, nagycsütörtökön pedig újabb cégek bejelentéseinek sora érkezik.

„A Telekomnál a 163 milliárd forintos adózott eredményből, ami egyébként 74 százalékkal több, mint egy évvel korábban, 91 milliárdot fizetnek ki közvetlenül a részvényeseknek, ez pont 100 forintot jelent részvényenként, további 39 milliárdot pedig részvény visszavásárlásra költ majd az év során, valószínűleg nyáron a vállalat” – ecsetelte a szakértő. Ebből 23 millió darab részvényt, tehát több mint 2,5 százalékát a teljes alaptőkének vissza tudja venni a Telekom, ami árfolyam-stabilizáló hatású, tehát ez is a részvényeseknek visszajuttatott pénz.

Kérdésként felmerül, a díjplafon hogyan befolyásolja a cég teljesítményét, de Korányi G. Tamás azt mondta: bár a kormány nyomására a Telekom az inflációt követő díjkorrekciótól elállt a jövő nyárig, ennek ellenére az év elején megfogalmazott terveket nem kell módosítaniuk, szolid növekedést fel tud mutatni idén is, ha nem is akkorát, mint tavaly, a részvényesek jövőre 110 forintra számíthatnak „folyosói pletykák szerint”.

A friss bejelentések 6,5-7,5 százalékos osztalékhozamokat takarnak jellemzően, ez pedig szerinte azért fontos, mert az új, most piacra kerülő állampapír is hasonló eredményt kínál (6,5 százalék).

„Azért az meglepő, ha az állampapírnál szignifikánsan magasabb osztalékhozamhoz jutunk, mert az állampapír tőkéje öt év múlva nyilván az infláció miatt kevesebbet ér, mint most. Egy jól fizető részvény viszont, amelynek a nyeresége rendre meghaladja a kifizetett osztalékot, ha semmi más nem történik a világban, akkor öt év múlva nyilván legalább az inflációval többet fog érni” – jegyezte meg Korányi G. Tamás.