Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 13. szombat Luca, Otília
Az üresen álló, felújításra váró Kandó-kollégium 2015. július 2-án. A kormány 1,6 milliárd forinttal támogatja a Kandó Kálmán Kollégium félbemaradt felújítását.
Nyitókép: MTI/Kallos Bea

ITM: visszakapott a felsőoktatás csaknem 6000 kollégiumi férőhelyet

A férőhelyek most már az egyetemek tulajdonában vagy vagyonkezelésében vannak.

Csaknem hatezer kollégiumi férőhelyet kaptak vissza az egyetemek a kormány év végi döntése nyomán – írta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára.

Schanda Tamás a közleményben kiemelte: a felsőoktatás szabadságához nélkülözhetetlen, hogy az intézmények minél önállóbban tudjanak gazdálkodni. Ehhez vagyonra, tulajdonra van szükségük, és a kormány támogatja is őket ezek megszerzésében - hangsúlyozta.

Az államtitkár ismertette: a kormány 2020 végén döntött több mint 5800 kollégiumi férőhelynek az egyetemek tulajdonába, illetve vagyonkezelésébe történő visszajuttatásáról.

A baloldali kormányok előszeretettel alkalmazták a PPP-konstrukciót, amely csak a részt vevő cégek számára volt kedvező. "Mi leszámoltunk ezzel a kétes gyakorlattal, és azon dolgozunk, hogy az akkor okozott károkat helyreállítsuk" – írta Schanda Tamás a tranzakcióról.

A kormány tavaly év végi döntésével hét felsőoktatási intézmény tíz kollégiumi épületét váltotta ki a rendkívül előnytelen PPP-konstrukciókból. Az intézkedés pénzügyi, jogi és gazdaságossági szempontból is kedvező az egyetemek számára. Az intézmények a szerződések lezárásával jelentős megtakarításhoz jutnak, és mentesülnek az általuk viselt árfolyam- és kamatkockázatok következményei alól - jelezte a parlamenti államtitkár.

Kitért arra is: 2004-ben a baloldali kormány a Magyar Universitas Program keretében több mint 50 felsőoktatási projektet indított el a köz- és magánszféra együttműködésében, húszéves futamidővel. A Public Private Partnership (PPP-) konstrukcióban oktatás-kutatási infrastruktúrafejlesztések, új diákotthonok építése, kollégiumok rekonstrukciója kezdődött meg 18 felsőoktatási intézmény bevonásával.

Az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal felülvizsgálatai megállapították, hogy a finanszírozási és üzemeltetési kockázat nagy része az állami szereplőre, az intézményekre hárult. A 2004–2010 között megkötött projektek rendkívül előnytelenek és gazdaságtalanok, tartósan eladósították az egyetemeket. Tavaly megtörtént a felsőoktatási intézményrendszerben még hatályban lévő PPP-szerződések teljes körű jogi, pénzügyi szakértői felülvizsgálata, elemzése - fejtette ki Schanda Tamás.

Ennek alapján a kormány hét felsőoktatási intézmény esetében váltott ki PPP-konstrukciós formában fenntartott kollégiumi férőhelyeket. A döntésben érintett intézmények a Budapesti Corvinus Egyetem és Szent István Egyetem (Földes és Somogyi Kollégium), a Debreceni Egyetem (Campus Hotel, Kossuth Lajos I.-II.-III. Kollégiumok), a Dunaújvárosi Egyetem (Kerpely Kollégium), az egri Eszterházy Károly Egyetem (Leányka úti Kollégium), a Miskolci Egyetem (UNI Hotel), a veszprémi Pannon Egyetem (Hotel Magister, Központi Kollégium), a Semmelweis Egyetem (Elméleti Oktatási Központ) és a Szent István Egyetem (Diákhotel D-E-F épület).

A kormány a kiváltáshoz 27 milliárd forintos forrást biztosított az intézmények számára.

Az összesen 150 ezer négyzetméter alapterületű létesítmények együttesen 5854 kollégiumi férőhelyet biztosítanak a hallgatók számára.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Narkoterrorista rezsim” – Rezsimváltás lehet Amerika valódi célja?

„Narkoterrorista rezsim” – Rezsimváltás lehet Amerika valódi célja?

Az Egyesült Államok újabb lépéssel fokozza a nyomást Nicolás Maduro rendszerére: szankciókat jelentett be a venezuelai elnök családja ellen, lefoglalt egy olajtankert és további, szankcionált hajók vannak veszélyben. Washington szerint az ország vezetése „narkoterrorista rezsim és el kell szigetelni”.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Wambach: A magyar gazdaságban a legtöbb területen aggasztó a helyzet

Wambach: A magyar gazdaságban a legtöbb területen aggasztó a helyzet

Achim Wambach, a Leibniz Centre for European Economic Research (ZEW Kutatóintézet) igazgatója és a Mannheim Egyetem professzora szerint a magyar gazdaság elmúlt évekbeli stagnálását több különböző tényező (EU-s források hiánya, egyes szektorok túlszabályozása, külkereslet csökkenése) okozza, a trendek pedig hosszú távon sem biztatóak. A közgazdász a Portfolionak adott interjújában arról is beszélt, hogy Magyarország sokat profitálhatna az európai értékláncok földrajzi átrendeződéséből, ehhez azonban kiszámíthatóbb szabályozási környezetre és gazdaságpolitikára lenne szükség. Wambach véleménye szerint Közép-Európa és Magyarország gazdasági jövője a jó minőségű oktatásban és a kutatás-fejlesztésben van, a régió ugyanis csak ezen keresztül tud majd meghatározóvá válni bizonyos gazdasági területeken és a korábbinál szervesebb módon bekapcsolódni a nemzetközi ellátási láncokba.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 13. 06:49
×
×
×
×