eur:
411.62
usd:
395.3
bux:
79712.64
2024. november 22. péntek Cecília
Az üresen álló, felújításra váró Kandó-kollégium 2015. július 2-án. A kormány 1,6 milliárd forinttal támogatja a Kandó Kálmán Kollégium félbemaradt felújítását.
Nyitókép: MTI/Kallos Bea

ITM: visszakapott a felsőoktatás csaknem 6000 kollégiumi férőhelyet

A férőhelyek most már az egyetemek tulajdonában vagy vagyonkezelésében vannak.

Csaknem hatezer kollégiumi férőhelyet kaptak vissza az egyetemek a kormány év végi döntése nyomán – írta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára.

Schanda Tamás a közleményben kiemelte: a felsőoktatás szabadságához nélkülözhetetlen, hogy az intézmények minél önállóbban tudjanak gazdálkodni. Ehhez vagyonra, tulajdonra van szükségük, és a kormány támogatja is őket ezek megszerzésében - hangsúlyozta.

Az államtitkár ismertette: a kormány 2020 végén döntött több mint 5800 kollégiumi férőhelynek az egyetemek tulajdonába, illetve vagyonkezelésébe történő visszajuttatásáról.

A baloldali kormányok előszeretettel alkalmazták a PPP-konstrukciót, amely csak a részt vevő cégek számára volt kedvező. "Mi leszámoltunk ezzel a kétes gyakorlattal, és azon dolgozunk, hogy az akkor okozott károkat helyreállítsuk" – írta Schanda Tamás a tranzakcióról.

A kormány tavaly év végi döntésével hét felsőoktatási intézmény tíz kollégiumi épületét váltotta ki a rendkívül előnytelen PPP-konstrukciókból. Az intézkedés pénzügyi, jogi és gazdaságossági szempontból is kedvező az egyetemek számára. Az intézmények a szerződések lezárásával jelentős megtakarításhoz jutnak, és mentesülnek az általuk viselt árfolyam- és kamatkockázatok következményei alól - jelezte a parlamenti államtitkár.

Kitért arra is: 2004-ben a baloldali kormány a Magyar Universitas Program keretében több mint 50 felsőoktatási projektet indított el a köz- és magánszféra együttműködésében, húszéves futamidővel. A Public Private Partnership (PPP-) konstrukcióban oktatás-kutatási infrastruktúrafejlesztések, új diákotthonok építése, kollégiumok rekonstrukciója kezdődött meg 18 felsőoktatási intézmény bevonásával.

Az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal felülvizsgálatai megállapították, hogy a finanszírozási és üzemeltetési kockázat nagy része az állami szereplőre, az intézményekre hárult. A 2004–2010 között megkötött projektek rendkívül előnytelenek és gazdaságtalanok, tartósan eladósították az egyetemeket. Tavaly megtörtént a felsőoktatási intézményrendszerben még hatályban lévő PPP-szerződések teljes körű jogi, pénzügyi szakértői felülvizsgálata, elemzése - fejtette ki Schanda Tamás.

Ennek alapján a kormány hét felsőoktatási intézmény esetében váltott ki PPP-konstrukciós formában fenntartott kollégiumi férőhelyeket. A döntésben érintett intézmények a Budapesti Corvinus Egyetem és Szent István Egyetem (Földes és Somogyi Kollégium), a Debreceni Egyetem (Campus Hotel, Kossuth Lajos I.-II.-III. Kollégiumok), a Dunaújvárosi Egyetem (Kerpely Kollégium), az egri Eszterházy Károly Egyetem (Leányka úti Kollégium), a Miskolci Egyetem (UNI Hotel), a veszprémi Pannon Egyetem (Hotel Magister, Központi Kollégium), a Semmelweis Egyetem (Elméleti Oktatási Központ) és a Szent István Egyetem (Diákhotel D-E-F épület).

A kormány a kiváltáshoz 27 milliárd forintos forrást biztosított az intézmények számára.

Az összesen 150 ezer négyzetméter alapterületű létesítmények együttesen 5854 kollégiumi férőhelyet biztosítanak a hallgatók számára.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×