eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Távolságtartásra figyelmeztető vonal a recepción a Wing irodaházban 2020. május 19-én. Az irodaházban a járványügyi előírásoknak megfelelő irodai környezet alakítanak ki.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Munkahelyi oltás: itt vannak a legfontosabb tudnivalók

A munkáltatók nem kötelezhetik a koronavírus elleni védőoltás beadatására a dolgozóikat, és sem hátrány, sem előny nem kapcsolódhat a munkavállalóknak ehhez a döntéséhez – mondta az InfoRádió által megkérdezett munkajogi szakokleveles tanácsadó. Repka Ágnes hozzátette: ez a szabály a külföldi tulajdonú cégekre is vonatkozik.

Általánosságban a munkáltatóknak nincs törvényes joguk a koronavírus-oltás beadatásának megkövetelésére. Kötelezővé ugyanis a hatályos jogszabály szerint csak akkor tehetnek ilyesmit, ha az adott oltás felvételét valamilyen jogszabály előírja.

E helyzetre vonatkozik még a Nemzeti Népegészségügyi Központ módszertani levele, amely tartalmazza a munkakörökhöz kapcsolódóan javasolt védőoltások listáját. Ez idén még nem jelent meg, kérdés tehát, hogy a tavalyi kibővül-e 2021-re ezzel a szerrel.

Ha bekerül az ajánlottak közé, akkor a Népjóléti Minisztérium 18/1998. (VI. 3.) rendeletére (a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről) és az NNK levelére hivatkozva

a munkáltatónak fel kell ajánlania e védőoltás beadatását azon munkavállalóknak, akiknek a kötelező kockázatbecslés alapján meg kell kapniuk

– mondta Repka Ágnes munkajogi szakokleveles tanácsadó az InfoRádió érdeklődésére.

A vonatkozó rendelet ugyanis egyértelműen előírja, ha a kockázatbecslés alapján szükséges a védőoltás és létezik erre hatékony szer, akkor a munkaadónak meg kell szerveznie az oltást, és a költségeit is vállalnia kell.

Jelenleg, az NNK útmutatója híján, a dolgozó sem kérheti cégét a védőoltás felvételének bármiféle megkönnyítésére, és később, ha az oltás bekerül e kiadványban az ajánlottak közé, akkor is csak bizonyos, a dokumentumban meghatározott munkakörökben. Példaként, saját megítélése alapján, a Repka Ágnes azt mondta: elképzelhető lehet, hogy az egészségügyben ajánlottá tehetik a Covid-19 elleni vakcinát, de egy call centeres munkában vagy egy bolti eladónál valószínűleg inkább nem (ez utóbbi két munkakörben az influenzaoltás sem szerepel felajánlandóként).

Felmerülhet a kérdés, ha egy munkavállaló nincs beoltva, érheti-e hátrány a munka világában, kötelezhetik-e otthoni munkavégzésre vagy átteheti-e olyan munkakörbe, ahol nem annyira fontos az oltás miatt kialakuló védettség. A szakember leszögezte:

nem történhet ilyen,

mivel az oltás jelenleg önkéntes, és nem is látszik semmiféle információ arra vonatkozóan, hogy kötelezővé tennék. Emiatt semmilyen munkáltatói vagy HR-döntésnél nem alkalmazható szempontként az oltottság – de persze a valós élet, a munkáltatók gondolkodása gyakran eltér a törvényi előírásoktól – jegyezte meg Repka Ágnes, utalva arra, hogy több törvény alapján is tilos lenne például egy állásinterjún megkérdezni, hogy a jelentkezőnek van-e gyereke, hány évesek és hogy ha beteg a gyereke, kire tudja bízni, ez mégis megtörténik és szerepet játszhat a kiválasztásban.

Kérdés, mit tud tenni abban az esetben egy munkavállaló, ha mégis megtörténik a hátrányos megkülönböztetés.

A fenti szabályozás egy külföldi tulajdonú cégre is vonatkozik, rá is a magyar munkajog vonatkozik, vagyis még akkor sem írhatja elő az anyacég a beoltást, ha az például külföldi munkavégzéshez lenne szükséges.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×