Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója a Facebookon osztotta meg, hogy megjelent a BFK nyílt, európai uniós közbeszerzési felhívása a Budakeszin belüli és Budakeszi úti buszsávok tervezésére.
Mint posztjában a vezérigazgató írja „Budakeszi és a Zsámbéki-medence települései számára a súlyos közlekedési problémáik megoldásának ma egyetlen belátható időn belül reális útja az autóbuszok előnyben részesítése. A Kormány és a Budapest Fejlesztési Központ mindenhol, ahol csak lehetséges, a kötöttpályás tömegközlekedési megoldásokat pártolja, de Budakeszi felé rövid távon nem lesz alternatívája a buszsávok építésének, már csak a domborzati viszonyok miatt sem.”
Megjelent a közbeszerzési felhívásunk a Budakeszin belüli és Budakeszi úti buszsávok tervezésére. Budakeszi és a...
Közzétette: Vitézy Dávid – 2021. január 4., hétfő
Vitézy Dávid kifejti, hogy tavaly tavasszal kezdődött a munka. „Jelenleg a fővárosban mindössze a Budakeszi út egy-egy rövidebb, belső szakaszán van buszsáv mindkét irányban, de a torlódások nem csak itt, hanem az agglomerációs szakaszon is jellemzőek, mindennaposak. Az elkészítendő tanulmánytervben kell minden változatot mérlegelve körüljárnunk azt a kérdést, hogy a Budakeszi út, illetve Budakeszin a Fő út mely szakaszain érdemes és melyik irányban szükséges buszsávot kialakítani. Mivel az útvonal sok zöldterületet érint, különösen Budakeszi belvárosában pedig érzékeny, sűrűn lakott részeken halad át, az előzetes vizsgálatok azt valószínűsítik, hogy
nem egybefüggő buszsáv a megoldás, hanem több rövidebb buszsáv, amelyeken dugó idején a buszok megelőzik a kocsisort.
A csomópontokban intelligens jelzőlámpák irányítanák a forgalmat a buszokat előre engedve.
A projektben P+R és B+R parkolók is létesülnének, hogy Budakeszi távolabb eső részeiből, illetve a környező településekről is meg lehessen közelíteni az autóbuszokat. Ezek végállomását a városból Pátyra, illetve Telkire kivezető utak mellé célszerű telepíteni a P+R szolgáltatással együtt. Ugyanakkor cél az is, hogy forgalomtechnikai beavatkozások a környező településekről inkább az M1-es autópálya felé irányítsák az autókat a Budakeszi út helyett, ahonnan ez reális alternatíva.
Azt is meg kell vizsgálni, hogy hatékonyan csökkentené-e Budakeszi forgalmi terhelését egy olyan elkerülőút, amely a Telki, illetve Páty felől jövő utakat kötné össze a Budaörs felé haladó úttal
(de nem kínálva menekülőutat a Budakeszi út felé, ezáltal megnövelve a Budapestre zúduló autóforgalmat).”
A projekt célja egyértelmű: minél többen váltsanak autóról buszra.
„A kormány szűk két hónapja megjelent határozata szerint egy olyan megoldást kell a BFK-nak előkészítenie, amely már a Budakeszire a Zsámbéki-medence felől bevezető útszakaszoktól kezdve rendszerszinten részesíti előnyben a buszközlekedést minden torlódó útszakaszon. Erre a határozatra alapulva jelent meg a mai nyílt európai uniós közbeszerzési felhívás.
A térséget kiszolgáló autóbuszjáratok munkanapokon a reggeli csúcsórában
átlagosan 1,5 percenként közlekednek, csúcsidőben óránként kb. kétezer utast visznek át Budakeszi és Budapest határán, mintegy 2 600 férőhelyet kínálva.
A járatkövetés rendkívül sűrű, csúcsidőszakban 2-3 percenként járnak a kék Volánbuszok (22, 22A és 222 járatok) és 5 percenként a Volánbusz elővárosi járatai (781-795-ös számmezőbe tartozó helyközi autóbusz-járatok). A városhatáron ugyanakkor óránként 1 000-1 200 gépkocsi halad át, kb. 1 500 utassal, a közlekedési módok közötti arány tehát kb. 40-60 százalék a közösségi közlekedés javára – ehhez képest a buszok ma mégis a dugóba kényszerülnek az autók mögött, emiatt menetidejük a csúcsidőben gyakran 20-30 perccel hosszabb a csúcsidőn kívülinél. A gépjárműforgalom az elmúlt évtizedben kritikus szintre emelkedett a környéken, így halaszthatatlan a probléma kezelése” – írja Vitézy Dávid.
A vezérigazgató tájékoztatása szerint „a beruházás teljes körű előkészítését Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára felügyelete mellett az érintett önkormányzatok, a Volánbusz és a BKK bevonásával a Budapest Fejlesztési Központ irányítja.”