2020 a koronavírus éve volt, Magyarországon és nagyvilágban is. Az év elején azonban még azt hittük, a betegséggel csak a híradásokban találkozhatunk, és Kínából sosem ér el Közép-Európába.

Míg januárban Vuhanban már tombolt a vírus. Magyarországon a kabinet Gyöngyöspatával és a börtönkártérítésekkel foglalkozott. Az év első napjaiban került nyilvánosságra, hogy a Kúria döntése értelmében a gyöngyöspatai önkormányzatnak és a helyi tankerületnek 100 millió forint kártérítést kell fizetnie annak a 62 roma tanuló családjának, akit a helyi általános iskolában 2004-2017 között származásuk alapján különítettek el. A Kúria májusban kimondta: természetbeni kártérítésre nincs lehetőség a az ügyben, a kifizetés így két hónappal később meg is kezdődött.

Január 18-án felfüggesztették a börtönzsúfoltsággal kapcsolatban megítélt kártérítések kifizetését.

Január 17 -én Karácsony Gergely főpolgármester, valamint Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Fürjes Balázs Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár találkozóján rögzítették, hogy a kormány tízmilliárd forinttal támogatja a budapesti kerületek járóbeteg-ellátási szolgáltatását. Ez egy hónap múlva meg is érkezett a főváros számlájára. Karácsony Gergely 2019-ben az atlétikai világbajnokság támogatásáért cserébe azt kérte Budapest 5 év alatt összesen 50 milliárd forint központi költségvetési támogatásban részesül az egészségügy fejlesztése érdekében.

Néhány nappal később bejelentették, hogy létrehozzák a kormányzati Budapest-politika szakmai műhelyének szánt Budapest Fejlesztési Központot, amelynek Vitézy Dávid lett a vezérigazgatója.

Január 30-án a WHO életbe léptette a világméretű egészségügyi vészhelyzetet. Magyarországon azonban ekkor még az volt a hír, hogy nincs koronavírus-fertőzött az országban.

Január végén a Jobbik tisztújító kongresszusán Jakab Pétert választották meg a párt elnökévé. Az ezt követő hetekben Bencsik János és Szávay István, majd Bana Tibor is kilépett a Jobbikból. Májusban újabb kilépési hullám indult el a pártban: a Jobbik visszahívta parlamenti alelnöki tisztségéből Sneider Tamást, aki végül lemondott a posztról és kilépett a frakcióból, vele távozott Farkas Gergely. Varga-Damm Andreát pedig kizárták a pártból. Ezzel 17-re fogyatkozott a 26 taggal megalakult frakció. Júniusban Mirkóczki Ádám, Eger polgármester is elhagyta a pártot.

A jobbikos Kálló Gergely az ellenzéki pártok közös jelöltjeként februárban megnyerte az időközi országgyűlési képviselő-választást Dunaújvárosban. A győri időközi polgármester-választás győztese pedig Dézsi Csaba András, a Fidesz-KDNP jelöltje lett. A januári voksolásra azért volt szükség, mert a szexbotrányba keveredett kormánypárti Borkai Zsolt lemondott a város vezetéséről.

Februárban jelentették be, hogy a kormány klíma- és természetvédelmi akciótervet fogadott el. Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében ismertette a részleteket.

Február 26-án a Fővárosi Közgyűlés változtatási tilalmat rendelt el a Liget-projekt által érintett városligeti területre, ezt május 19-én az Országgyűlés felülírta.

Februárban hazamenekítették a Vuhanban rekedt magyar állampolgárokat. Magyarországon is egyre nagyobb volt az aggodalom az új vírus miatt: a reptéren megkezdték a Kínából érkezők szűrését, az egyetemek – külföldi diákjaik miatt – óvintézkedéseket vezettek be. Ekkor már itthon is mindenki megtanulta: az új kórokozó cseppfertőzéssel terjed, influenzaszerű tünetekkel, lázzal, fejfájással erős köhögéssel és sok esetben súlyos, halálos tüdőgyulladással jár. A vírus ekkor már Kínán kívül is egyre intenzívebben terjedt. Olaszország Lombardia tartományában berobbant a járvány, és Magyarországon is egyre gyakrabban merült fel a fertőzés gyanúja.

A szakemberek fokozott higiéniára, gyakori kézmosásra, zsebkendőbe, könyökhajlatba tüsszentésre, a puszi, a kézfogás és az ölelés mellőzésére figyelmeztettek. Ekkor még azt tanácsolták: a szájmaszkot mellőzzék az egészségesek, ezek a védőeszközök azonban ezekben a napokban már hiánycikknek számítottak az országban. A vírus európai terjedésének és az olasz karanténintézkedések hírére megrohamozták a magyarok a boltokat. Több tartós élelmiszer, egyes húsok és az élesztő is hetekig hiányzott az üzletekből.

Március 4-én diagnosztizálták az első magyarországi koronavírus-fertőzötteket két tünetmentes iráni diák személyében. A járvány első magyar áldozatának halálhírét március 15-én jelentették be. A következő heteket, hónapokat a vírusi elleni harc határozta meg. Az operatív törzs is megkezdte napi tájékoztatóit, Müller Cecília országos tisztifőorvos a járvány elleni harc egyik főszereplője lett.

Március 11-én a kormány rendkívüli jogrendet és veszélyhelyzetet hirdetett a vírus elleni védekezés érdekében. Emellett beutazási tilalmat is elrendelt a járvány által leginkább sújtott országokból érkezőkkel szemben. Az egészségügyben, rendvédelemben, honvédelemben dolgozóknak megtiltották a külföldre utazást, az egyetemeken távoktatás kezdődött. A kontaktusok csökkentése érdekében arra biztattak mindenkit, hogy aki teheti, maradjon otthon.

Tíz akciócsoportot állított fel a kormány a járvány kezelésére. Sok cég már ekkor átállt home-office-ra. Március 16-tól valamennyi oktatási intézményben tantermen kívüli, digitális munkarend lépett érvénybe. Az intézkedést péntek este jelentette be a miniszterelnök, így a tanároknak, diákoknak és szülőknek két napja volt felkészülni az otthoni oktatásra.

Március 17-én újabb korlátozásokat vezetett be a kormány: lezárták az ország határait a személyforgalom előtt, betiltották a rendezvényeket, sporteseményeket csak zárt kapuk mögött lehetett megtartani.

Március 28- ától végleg bezárkózott az ország: kijárási korlátozást vezettek be a járvány terjedésének lassításáért. A vendéglátó üzletek csak elvitelre szolgáltathattak ki, részleges boltzárat rendeltek el, és bevezették az idősek vásárlási sávját. Később a parkolást is ingyenessé tették az egész országban.

A külügyi tárca közben folyamatosan szerezte be a szükséges védőfelszereléseket Kínából. Március végére felépült Kiskunhalason a mobil járványkórház. 108 egészségügyi intézményben pedig kórházparancsnokok kezdték meg a munkát. A legrosszabb forgatókönyvre felkészülve a kórházaknak április közepéig országosan 39 ezer ágyat, azaz a kórházi férőhelyek 60 százalékát kellett szabaddá tenniük. A járvány első hullámának májusi tetőzésekor 1027-en voltak kórházban koronavírus fertőzés miatt. Tavasszal 20 ezer ágyat szabadítottak fel, és 11 ezer hazaküldött páciens volt krónikus beteg.

Április elején bejelentették, hogy nyelvvizsga-bizonyítvány nélkül is megkaphatja diplomáját az a hallgató, aki sikeres záróvizsgát tett vagy 2020. augusztus 31-ig leteszi.

Ugyancsak április elején rendelt el ellenőrzést az országos tisztifőorvos az idősotthonoknál, miután nyilvánosságra került, hogy a fővárosi önkormányzat Pesti úti idősotthonában több száz koronavírus-fertőzés és több haláleset történt. A Fidesz és Budapest Főváros Kormányhivatala szerint a Fővárosi Önkormányzat nem biztosította a gondozottak folyamatos orvosi ellátását. A helyhatóság ezt tagadta. Később a négy orvosegyetem által indított országos reprezentatív szűrés megmutatta, hogy leginkább a kórházakban terjedt tavasszal a betegség, innen került be a szociális intézményekbe.

Május 4-én tetőzött a koronavírus-járvány első hulláma Magyarországon. Ezen a napon lezárult a védekezés első szakasza, vidéken feloldották a kijárási korlátozást, Budapesten erre május 18-ig kellett várni. Az üzletek az enyhítés után ismét időkorlátozás nélkül nyithattak ki, újra fogadhattak vendéget az éttermek, kávézók. Kötelező maradt a másfél méteres védőtávolság betartása, a maszk viselése az üzletekben és a tömegközlekedésben.

A hivatalos adatok szerint a koronavírus-járvány első szakaszának lezárultakor Magyarországon az azonosított fertőzöttek száma 3035, az elhunytaké 351 volt.

Május 4-én megkezdődtek az érettségi vizsgák. A járványhelyzet miatt csak az írásbeliket tartották meg, azokat is biztonsági intézkedések mellett.

Május végén a kormány lehetővé tette a szabadtéri sportesemények újbóli látogatását . Ekkor jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök azt is, hogy nemzeti konzultáció kezdődik a koronavírusról és a gazdaság újraindításának intézkedéseiről.

Június 4-én a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulójára emlékezett az ország.

Június 9-én rémhírterjesztés miatt büntetőfeljelentést tett az Emberi Erőforrások Minisztériuma az MSZP Facebook-oldalára felkerült videó miatt. Ebben egy magát mentőtisztnek mondó nő Korózs Lajos képviselőnek a kórházi agykiürítések következményeiről beszélt. Később kiderült, a nő soha nem dolgozott a mentőszolgálatnál, sőt az egészségügyben sem. Korózs Lajos elnézést kért a mentősöktől, de nem mondott le az eset után.

Június közepén az Országgyűlés döntött arról, hogy az önkormányzatoknak a járvány elleni védekezési alapba kell befizetniük a gépjárműadó központi költségvetésbe átirányított részét, és megemelték a Fővárosi Önkormányzat által fizetendő szolidaritási hozzájárulási adót is. Karácsony Gergely szerint ez minden fővárosinak körülbelül 20 ezer forintjába kerül évente, úgy hogy már jelentős forrásokat vontak el Budapesttől, és a járvány miatt a bevétele is kevesebb. Az adóbevétel-kiesések és elvonások miatt június végén 65 milliárd forintot zárolt a Fővárosi Önkormányzat, és azt is jelezte: számos fejlesztés – például a Lánchíd felújítása – elmaradhat.

Júliusban már nem volt veszélyhelyzet Magyarországon, bizonyos járványügyi készültségi intézkedések azonban fennmaradtak: például továbbra is maszkot, sálat vagy kendőt kellett viselni az üzletekben és a tömegközlekedési eszközökön. Júliusban közölték a májusi országos, reprezentatív PCR-tesztelés eredményét is, a 10 575 mintából mindössze 3 lett pozitív.

Július 1-jén megszületett az elsőfokú ítélet Kaleta Gábor ügyében. A Budai Központi Kerületi Bíróság gyermekpornográfia miatt egy év felfüggesztett szabadságvesztésre és 540 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a bűnösségét beismerő korábbi perui nagykövetet. A Külügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium korábbi sajtófőnöke 2019 tavaszán bukott le, amikor egy nemzetközi pedofilhálózatot göngyölítettek fel az amerikai hatóságok. Kaleta fellebbezett a döntés ellen, ám ezt augusztus 4-én visszavonta, ezzel az első fokú ítélet jogerőre emelkedett. Az ítélet hatalmas felháborodás keltett, a Fidesz bejelentette, hogy munkacsoportot állít fel, amelynek feladata a gyermekvédelmi szabályozások áttekintése. Orbán Viktor miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy az ilyen esetekben semmilyen büntetés nem súlyos.

A nyár közepén az egészségügyi dolgozók kézhez kapták azt a bruttó 500 ezer forintos egyszeri juttatást, amellyel a kormány a járvány idején tanúsított helytállásukat ismerte el.

Júliusban arról is döntés született, hogy 2021-től négy részletben visszaépül a 13. havi nyugdíj, illetve hogy az iskolai erőszak megelőzése érdekében szeptembertől iskolaőrök kezdik meg a szolgálatot az állami köznevelési és szakképzési intézményekben. Az iskolaőrök szeptemberben 423 olyan helyszínen kezdték meg tevékenységüket, ahol ezt az intézményvezető kezdeményezte.

Júliusban született döntés arról, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem fenntartója szeptember 1-jétől egy újonnan létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítvány lesz. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója lett. Augusztus 31-én lemondott az SZFE vezetése és szenátusa, másnap a kuratórium lemondását követelő hallgatók elfoglalták az intézményt, október 1-jén a filmes képzésnek helyet adó épületet is. A hallgatók és szimpatizánsaik szeptember 6-án élőlánccal juttatták el a Parlamenthez az egyetem autonómiájának garanciáit megfogalmazó chartájukat. Szeptember 14-én megkezdődött a "tanköztársasággá" nyilvánított intézményben az oktatás. A kuratórium szeptember 30-án a felmondott vezetők helyére újakat nevezett ki, de az új kancellár, Szarka Tamás nem tudta megkezdeni munkáját, mert hallgatók nem engedték be az épületbe. A Színház- és Filmművészeti Egyetem fizikai blokádja november 10-én a koronavírus-járvány miatt elrendelt vészhelyzet kihirdetése után ért véget.

A kuratórium november 6-án úgy döntött, hogy a tanév 2021. február 1-jétől folytatható. Az egyetem hallgatói önkormányzata bíróságon támadta meg az oktatás felfüggesztését, bízva a jogi eljárás halasztó hatályában és a félév folytatásában. Az Oktatási Hivatal állásfoglalása ugyanakkor úgy szólt: nem ismerhető el a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak első féléve. A kialakult helyzetben egy kormányrendelet is született arról, hogy egy iskolafenntartó ha úgy dönt, nem ismeri el a félévet érvényesnek, mert nem tudja ellenőrizni az órákat, akkor azonnal érvénytelenítheti azt, és ha ezt a döntést perben támadják meg, annak nincs halasztó hatálya.

Júliusban a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése Freund Tamást választotta meg az MTA új elnökévé, aki Lovász Lászlót váltotta a tudományos testület élén. Az MTA új elnöke ősszel kemény hangú tiltakozó levelet írt Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek, példátlannak nevezve, hogy a miniszter vagy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke a szakmai kollégium minősítésével szemben ítélt meg pályázati támogatást az OTKA-pénzek elosztásánál.

A koronavírus elleni védekezés jegyében, a külföldről történő behurcolás elkerülése érdekében három – vörös, sárga és zöld – kategóriába sorolták az államokat, és ennek megfelelően korlátozták az onnan Magyarországra érkezők határátlépését.

Augusztusban az ellenzéki pártok – a DK, a Jobbik, az LMP, az MSZP, a Momentum és a Párbeszéd – megállapodtak, hogy mind a 106 egyéni választókerületben közös jelöltet állítanak a 2022-es országgyűlési választáson. A jelöltek kiválasztására előválasztásokat tartanak, közös programot alkotnak, közös miniszterelnök-jelöltjüket pedig legkésőbb 2021. október 23-ig megnevezik.

Augusztus 20-án a kormány döntésének értelmében a koronavírus-járvány miatt elmaradtak az állami ünnepségek, beleértve a tűzijátékot és a légiparádét, felavatták viszont a trianoni békediktátum századik évfordulójára készült Összetartozás emlékhelyét.

Augusztus végén bejelentették, hogy több mint tízezer, hátrányos helyzetű településeken dolgozó pedagógus részesül bruttó ötszázezer forintos egyszeri juttatásban. Később kiderült, hogy egy uniós projekt keretében érkezik a pluszpénz, többletfeladatok ellenében.

A nyár legvégén az LMP tisztújító kongresszusa új vezetőket választott a párt élére Kanász-Nagy Máté és Schmuck Erzsébet személyében.

Szeptemberben az MSZP tisztújítása következett, a párt először választott társelnököket Kunhalmi Ágnes és Tóth Bertalan személyében.

Ősszel szigorúbb járványügyi intézkedések következtek. A kormány Magyarország teljes belső határán visszaállította a határellenőrzést, a rendelkezést az év végéig többször meghosszabbította. Pár nappal később elrendelte a szórakozóhelyek este 11 órai bezárását, kiterjesztette a maszkviselési kötelezettséget, határozott az iskolai lázmérés októberi bevezetéséről, továbbá 19 500 forintban állapította meg a PCR-tesztek árát. Az influenza elleni védőoltást mindenki ingyen kaphatja meg.

Még szeptember elején sztrájkot tartott a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete az önkormányzatok költségvetési finanszírozásának rendezéséért, a belügyminiszter azonban nem tárgyalt az MKKSZ-szel.

Szeptemberben a Párbeszéd is tisztújító kongresszust tartott, és újraválasztotta két társelnökét, Szabó Tímeát és Karácsony Gergelyt. Ekkor jelentették be, hogy kampányt indítanak az alapjövedelem bevezetéséért.

Átadták az új komáromi Duna-hidat, 23 év után online formában újra elindult a Szabad Európa Magyarországon, a Klubrádió 2021 februárjában lejáró médiaszolgáltatási jogosultságát viszont nem újította meg a Médiatanács.

Orbán Viktor bejelentette: családügyekért felelős, családokkal foglalkozó tárca nélküli miniszteri posztot hoznak létre, amelyet Novák Katalin addigi államtitkár tölt be október 1-jétől.

A Budapest Környéki Törvényszék elsőfokú, nem jogerős ítéletében felmentette Kovács Béla volt jobbikos európai parlamenti képviselőt a kémkedés vádja alól, de költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt másfél év felfüggesztett szabadságvesztéssel és 600 ezer forint pénzbüntetéssel sújtotta. A Jobbikból kilépett politikus mindig is tagadta a kémkedés vádját.

Szeptember végén Pávkovics Gábort, a Fidesz-KDNP jelöltjét választották polgármesterré a mohácsi időközi önkormányzati választáson. A borsodi időközi országgyűlési képviselő-választást is a fideszes jelölt nyerte, Koncz Zsófia. Az ellenzéki összefogás közös jelöltje a jobbikos Bíró László volt, aki a kampány során többször is bocsánatot kért a közösségi médiában korábban írt antiszemita kommentjei miatt.

Szeptemberben Dúró Dóra, a Mi Hazánk független országgyűlési képviselője ledarálta a Meseország mindenkié című kötetet. Az elsősorban gyerekeknek szánt könyv olyan hősöket vonultat fel, akik az ő másságaikkal emberként a mai magyar valóságban a társadalom peremén érezhetnék magukat, például meleg Hamupipőkét, háromfülű nyulat, sárkányölő pincérlányt, roma Pöttöm Pannát, mélyszegénységből, vagy bántalmazó családból érkező gyerekhősöket. A performansz sokakban felháborodást keltett. Dúró Dóra úgy nyilatkozott, hogy az LMBTQ-propagandát akarta megállítani, a könyv ezzel szemben egy időre a sikerlisták élére ugrott.

Október 3-án Orbán Viktor bejelentette, hogy a kormány elfogadta a Magyar Orvosi Kamara béremelési javaslatát. Az Országgyűlés meg is szavazta az orvosok többlépcsős béremeléséről szóló törvényt, amely engedélyhez kötötte az egészségügyi szolgálati jogviszony melletti további munkavégzést, büntethetővé tette a hálapénzt és lehetővé tette a határozott időre kirendelést. November végén megjelent az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló kormányrendelet is, amely válaszként szolgált a kamara új törvénnyel kapcsolatos aggályaira.

A kormány október 29-én jelezte, hogy kész magára vállalni budapesti városfejlesztések megvalósítását mintegy 60 milliárd forint értékben. Karácsony Gergely szerint ha nem vennék el a főváros pénzét 100 milliárdos nagyságrendben, akkor a városháza maga dönthetne a fővárosi fejlesztésekről. Nem sokkal később lemondott Dorosz Dávid klímavédelmi és fejlesztési budapesti főpolgármester-helyettes, majd a budapesti vezetőség novemberben cégösszevonásokról döntött, csökkentették a fővárosi bizottságok számát, valamint a frakciók költségkeretét és a főpolgármesteri keretet is. Decemberben benyújtották Budapest jövő évi költségvetését, amit Karácsony Gergely a túlélés költségvetésének nevezett.

Az Országgyűlés Varga Zsolt András alkotmánybírót választotta a Kúria elnökének. A jelölését, mivel bírói gyakorlata nincs, a bírói tanács nem támogatta.

A koronavírus-járvány miatt az október 23-i nemzeti ünnepen ismét elmaradt a legtöbb központi esemény, viszont kötelezővé vált a maszkviselés a szabadtéri rendezvényeken és a sportrendezvényeken, ezt november 2-án a vendéglátásra és a szórakozóhelyekre kiterjesztették.

Októberben Novák Katalin, a családokért felelős tárca nélküli miniszter bejelentette, 2021-től elindul egy öt elemből álló otthonteremtési program: a gyermeket nevelőket és gyermeket tervezőket érintő áfacsökkentés az új értékesítésű ingatlanok esetén, áfamentesség csok igénybevétele esetén, illetékmentesség csokkal vásárolt ingatlan esetén, otthonfelújítási támogatás és a többgenerációs otthonteremtés.

November 4-én a járvány elleni védekezés érdekében ismét bevezették a rendkívüli jogrendet. Az Országgyűlés november 10-én – ezúttal az ellenzéki pártok támogatásával – törvényben 90 nappal meghosszabbította a veszélyhelyzet hatályát, megerősítve az ezzel összefüggésben hozott kormányrendeleteket. Éjfél és reggel 5 óra között kijárási korlátozás lépett életbe, a szórakozóhelyeket bezárták. A tömegközlekedésben járatsűrítést rendeltek el, a parkolást újra ingyenessé tették.

Novemberben a kormány benyújtotta az alaptörvény kilencedik módosítására vonatkozó javaslatát, amely a többi között kimondta, hogy Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, a családi kapcsolat alapjának a házasságot, illetve a szülő-gyermek viszonyt nevezi. December közepén megszavazta az Országgyűlés az alaptörvény-módosítást, amely azon túl, hogy kimondta, hogy az apa férfi, az anya pedig nő, definiálta a közpénz fogalmát is, továbbá a különleges jogrendet hadiállapotra, szükségállapotra és veszélyhelyzetre szűkítette.

December 1-jén kormányrendelet tiltotta meg az önkormányzatoknak, hogy 2021-ben megemeljék a helyi és a települési adókat, új adót vezessenek be, illetve eltöröljék az eddigi adókedvezményeket.

Az Országgyűlés rekordnagyságú, 4,4 millió forintos bírságot szabott ki Jakab Péter jobbikos képviselőre, mert a borsodi időközi választás után egy zsák krumplit akart elhelyezni Orbán Viktor miniszterelnök asztalán.

December 31-i hatállyal lemondott mandátumáról Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője, aki két nappal később közleményben ismerte el, hogy Brüsszelben az érvényes kijárási tilalmat megszegve egy házibulin vett részt, ahonnan a rendőri intézkedés alatt az ereszcsatornán próbált elmenekülni. A politikus megkövette családját, kollégáit és választóit, és a Fideszből is kilépett.

December 2-án felmentették tisztségéből Nagy János földügyekért felelős helyettes államtitkárt, aki ellen hivatali vesztegetés miatt indult nyomozás.

Cigarettacsempészés közben bukott le Legény Zsolt, az MSZP Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei területi szövetségének alelnöke, korábbi országgyűlési képviselő. Diplomata útlevéllel akarta behozni az illegális árut. Lemondott tisztségeiről, és kilépett az MSZP-ből, a párt kezdeményezte diplomata útlevele bevonását.

A Legfőbb Ügyészség bejelentette, hogy kezdeményezte Simonka György mentelmi jogának felfüggesztését. A fideszes politikus és 32 társa ellen korábban bűnszervezetben elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőeljárás, ebben az ügyben a nyáron történt vádemelés. A megalapozott gyanú szerint Simonka György, miután tudomást szerzett a büntetőeljárás megindításáról, pénzzel akarta elérni, hogy az egyik őrizetbe vett gyanúsított ne tegyen rá terhelő vallomást, illetve hogy az egyik tanú előre megbeszélt tartalmú vallomást tegyen.

A Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat Boldog István és nyolc társa ellen. A Fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogát korábban felfüggesztették, az ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki, nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését.

December 15-én a parlament kormányzati többséggel megszavazta a választási törvény módosítását. A korábbi 27 helyett a jövőben 71 egyéni választókerületben kell majd jelöltet állítania annak a pártnak, amely országos pártlistát kíván versenyeztetni. A kormánypárti indoklás szerint a kamupártok ellehetetlenítése érdekében volt szükség a módosításra.

Elindult a regisztráció a koronavírus elleni védőoltásra. A 2020 második féléves országos Covid összesítés a védelmi intézkedések mellett is lesújtó, több mint 300 ezer fertőzést igazoltak, és mintegy nyolcezren haltak bele a betegségbe.

December 19-én Orbán Viktor gazdaságvédelmi intézkedéseket jelentett be a hitelfizetési moratórium kiterjesztéséről, bér- és járulékkedvezményekről, a családok számára adható, félig vissza nem térítendő, 6 millió forintos kedvezményes hitelről és az iparűzési adó csökkentéséről.