Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Nyitókép: Pixabay

Többlépcsős béremelés jöhet, a kormányé a következő lépés

A munkaadói és a munkavállalói oldal egyaránt nyitott a többlépcsős béremelésre, amelynek lehetősége a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról folyó tárgyalás szerdai fordulóján vetődött fel, a kormány a hétfői kormányülésen vizsgálná meg a felek javaslatait - közölték a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) ülése után az egyes oldalak képviselői.

A megbeszélésen a kormányzati oldalt Palkovics László innovációs és technológiai miniszter képviselte és jelen volt Bodó Sándor, a tárca foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára is.

Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke elmondta: a járványhelyzet és a gazdaság alakulásának bizonytalansága miatt merült fel a tárgyaláson a többlépcsős béremelés lehetősége. Első lépésben január 1-től az infláció mértékével megegyező béremelés lehetne, és akár már most előre meghatározhatnák, hogy a helyzet javulásával milyen mértékben emelkednének a bérek - tette hozzá a szövetség elnöke, aki szerint a többlépcsős megoldástól egyik fél sem zárkózott el.

Közölte, hogy Palkovics László arra kérte a munkaadói és a munkavállalói oldalt is, hogy minél előbb dolgozzák ki pontosan a javaslatukat, hogy azt a hétfői kormányülésen be tudja mutatni a kabinetnek.

Zs. Szőke Zoltán hozzátette, a munkaadói oldal két másik szereplőjével - Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára és Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke - csütörtökön délelőtt ülnek le tárgyalni, hogy kialakítsák az álláspontjukat, amelyet legkésőbb vasárnapig eljuttatnak Palkovics László miniszterhez.

Megismételte, hogy a munkáltatók továbbra is fontosnak tartják a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) 2 százalékpontos csökkentését. Amennyiben ezt a lépést a kormány már január 1-jével megteszi, akkor a korábbi 3 százalékos béremelési javaslatuk helyett 4 százalékos béremelést is el tudnának fogadni.

Mészáros Melinda, a Liga szakszervezetek elnöke elmondta, hogy a munkavállalói oldal már a tárgyaláson felvázolt egy több lépcsőben megvalósítható béremelést, amelyben január 1-től 6,5 százalékban határozták meg a béremelés első lépcsőjét. A szakszervezetek szerint a minimálbér és a garantált bérminimum további emelkedésénél olyan mutatókat kell majd figyelembe venni, mint például a GDP vagy az infláció változása.

Ezen felül felvetették a kormánynak, hogy a munkaadókat terhelő szocho helyett inkább a munkavállalók terheit enyhítse, és törölje el a 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot, hiszen ez a lépés azonnali nettó jövedelem-emelkedést eredményez a dolgozóknak és egyúttal a bértorlódás kezelésében is segítséget jelenthetne.

Mindkét fél megerősítette egyrészt, hogy jövő héten kedden folytatódnak a bértárgyalások, másrészt, hogy az ülésen Palkovics László miniszter felhívta a résztvevők figyelmét arra, hogy az idén utoljára december 30-án lesz kormányülés és addigra szeretné lezárni a bértárgyalásokat, hogy ott már a megállapodás részleteit tudják kihirdetni.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×