A kutatási eredmények alapján egyértelmű, hogy a magyar társadalom az, amely szerint az online szolgáltatások és az infokommunikációs eszközök használata rontja a személyes kapcsolatok minőségét – emelte ki az InfoRádiónak Török Bernát, a kutatóintézet vezetője. Eközben a többi vizsgált országban, Csehországban (50,7 százalék), Lengyelországban (38,9 százalék) és Romániában (29 százalék) kifejezetten kisebbségben van ez a tábor, vagy legfeljebb a társadalom fele érez hasonlóképp. A magyar társadalom attitűdje azonban egy jelentős többséggel (60,5 százalék) viseltet úgy, hogy az említett, egyébként jónak tartott és használandó eszközök és lehetőségek a személyes kapcsolatok minőségére káros hatással van. Annak ellenére, hogy nagyon szeretjük ezeket használni – jegyezte meg a szakember –, vagyis

egyfajta ambivalencia, kétarcúság mutatkozik az internettel, az új kommunikációs vívmányokkal szemben idehaza.

A Facebook esetében külön érdekesség, hogy a közösségi szolgáltatók közül az egész régióban ez foglalja el a legerősebb piaci pozíciót, de a legdominánsabb helyzete Magyarországon figyelhető meg. A többi országhoz viszonyítva mindez két dolognak köszönhető: egyrészt hazánkban nagyon magas a Facebook-használat aránya, az internetezők 75 százaléka rendszeresen él vele, ugyanakkor kifejezetten alacsony más közösségi platformok használata. A másik, ami például Lengyelországhoz, vagy Csehországhoz viszonyítva egy nagyon markáns különbség, hogy Magyarországon az idősebb korosztályokban sem csökken jelentősen a Facebook használata.

Török Bernát az InfoRádió kérdésre arra is kitért, rejt magában némi veszélyt, ha valaki kész tényként kezeli a közösségi médiában olvasottakat, és nem kérdőjelezi meg az információ forrását sem, de a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének felmérései szerint a régió valamennyi országában, kiváltképp Magyarországon,

az emberek nagyon erős szkepszissel, fenntartással közelítenek a közösségi médiában található információkhoz.

A magyarok 16 százaléka bízik csak az ott található információkban, de ez a többi országban sem magasabb. Vagyis, a közösségi média mint információforrás a bizalmi lista végén kullog a vizsgált országok valamennyiében.

Mindehhez hozzátartozik, hogy mi, magyarok úgy általában nem bízunk a minket körülvevő információforrásokban, tehát a hagyományos médiában sem, az írott sajtótól a rádión át a televízióig – tette hozzá a szakember. Sőt, még a barátok, ismerősök esetében sem találni túl erős bizalmi adatokat, de összehasonlításban egyértelműen a sereghajtó a közösségi média.

A kutatásból mások mellett az is kiderült, hogy Magyarországon a reklámozókkal (23 százalék), Romániában pedig a politikusokkal (22,5 százalék) szemben a legbizalmatlanabbak az emberek.

„A kutatási eredmények rámutatnak az információs társadalom szereplőinek felelősségére. Az internetes vívmányokkal élni kívánó emberek maguk is jól látják ezeknek az eszközöknek a kockázatait, maguk is érzékelik kiszolgáltatottságukat, de a mindennapos egyéni használat során mégsem reagálnak megfelelően ezekre a kockázatokra. Ahol közösségi szintű veszélyeket azonosítunk, a szolgáltatók társadalmi felelősségére, annak hiányában pedig végső soron szabályozói megoldásokra kell építenünk” – fogalmazott Török Bernát, az Információs Társadalom Kutatóintézet vezetője.