Bár sokan már rutinosabbak, még most is rengeteg a kérdés azzal kapcsolatban, hogyan lehet a lehető legjobban kiaknázni a táv- vagy hibrid oktatásban rejlő lehetőségeket – mondta az InfoRádiónak a Telenor HiperSuli programjának szakmai vezetője.
Miközben még soha ennyire nem várták a diákok az évkezdést, mint idén szeptemberben, sokkal kevésbé belátható végű lett a mostani időszak, hiszen bár megvan a remény az oltásra, amelynek köszönhetően visszaállhat a normál kerékvágásba az élet, ennek időpontja korántsem biztos – fogalmazott Koren Balázs matematikatanár. Eközben
a tanárok, a diákok és a szüleik egyre fáradtabbak,
mind lelkileg, mind szellemileg, mind testileg, ennek ellenére igyekszenek helytállni. Mint ismert, a középiskolák nemrégiben online oktatásra álltak át, a tanárok pedig egyszerre kényszerülnek a tanteremben és az otthonról bekapcsolódó diákokat tanítani, megosztva a két platform között a figyelmet, ami nagy kihívás.
A szakember szerint maga a hibrid megoldás, tehát az, hogy nemcsak azokkal törődnek az oktatás folyamán, akik a tanteremben vannak, hanem azokkal is, akik otthonról, akár tartós betegség, akár bármilyen egyéb okból kifolyólag nem tudnak fizikailag részt venni az oktatásban,
olyan velejárója a mostani helyzetnek, amit jelenleg is tesztelnek. Hogy mi az, ami tud működni,
ezáltal a későbbiekben a mindennapi gyakorlatnak is a részét képezheti. Erre föl kell készülni – hangsúlyozta a HiperSuli szakmai vezetője. Tehát a mostani próbálkozás jó irány, de még nem tökéletes, és olyan eszközökre, megoldásokra lesz szükség, amelyek által az óráknak a hibrid módon történő megtartása a jövőben nemcsak egy pandémia, hanem akár egy-egy hiányzás esetén is alternatíva lehet.
Los Angelesben hónapokkal a tűzvész előtt a biztosítók a magas kockázat miatt felmondták az ingatlanok tűzkárbiztosítását. Kaliforniában hurrikánra nem lehet biztosítást kötni, megfizethetetlen lenne. E példákkal illusztrálta az InfoRádióban Szikszai József, a Generali kárrendezési igazgatója, milyen hatása van a klímaváltozásnak a biztosítási piacra.
Egyetlen statisztika sem vált ki olyan érzelmeket az emberekből, mint a bérekről szóló havi adatok. A 600-700 ezer forintos bruttó átlagkereset hátterére voltunk kíváncsiak, így elkértük a KSH-tól a részletes statisztikákat. Ezekből kiderült, hogy vannak, akik alig több mint havi bruttó 220 ezer forintból élnek, míg mások 1,8 millióból. Cikkünkben bemutatjuk, hogy a dolgozók mekkora része keres az átlagbér alatt, és azt is, hogy mekkorák a bérkülönbségek hazánkban.
3 °C
