A francia pénzügyminisztérium gazdaságpolitikai ügyekben illetékes egykori vezérigazgatója a közép- és kelet-európai országok gazdasági átalakulásának finanszírozására 1991-ben létrehozott bank hetedik - egyben negyedik francia és első női - elnöke.

Odile Renaud-Basso korábban betöltötte az Európai Unió gazdasági és pénzügyi bizottságának alelnöki tisztségét, a Világbank kormányzótanácsának Franciaországot képviselő tagja volt, és a kormányhitelezők alkotta globális informális csoport, a Párizsi Klub elnökeként is tevékenykedett.

Odile Renaud-Basso mellett két másik jelölt, Tadeusz Koscinski lengyel pénzügyminiszter és Pier Carlo Padoan volt olasz gazdasági és pénzügyminiszter, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Olaszországért felelős egykori igazgatósági tagja, a fejlett ipari országok alkotta Gazdasági Együttműködési és Fejélesztési Szervezet (OECD) korábbi főtitkár-helyettese is versengett az EBRD-elnöki tisztségért. Padoan azonban egy héttel az októberi EBRD-közgyűlése előtt visszalépett, így a bank új elnökét a 71 részvényes ország és szervezet Tadeusz Koscinski és Odile Renaud-Basso közül választotta meg többségi szavazással.

Az EBRD a közgyűlésen közölte:

megvan a kapacitása arra, hogy a 2025-ig tartó időszakban évente jóval több mint 10 milliárd euró finanszírozást nyújtson működési térségének.

Odile Renaud-Basso hétfőn, első elnöki nyilatkozatában kijelentette: kihívásokkal teli időszakban kezdi munkáját az EBRD élén, de a banknak megvan a következő öt évre szóló útiterve, amelyet a közgyűlés elfogadott, és most megkezdődik az ebben foglalt elsődleges fontosságú feladatok végrehajtása.

Az EBRD tavalyi és idei működéséhez rekordok is fűződnek:

• Chakrabarti elnöki időszakának végén a legjelentősebb intézkedések közé tartozott annak bejelentése, hogy az EBRD a következő két évben 21 milliárd euró pótlólagos támogatást nyújt a működési területéhez tartozó 38 országnak a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság enyhítésére.
• Chakrabarti az EBRD elnökeként adott utolsó nyilatkozatában hangsúlyozta: az EBRD és a többi nemzetközi fejlesztési bank előtt álló egyik legnagyobb kihívás annak megakadályozása, hogy a koronavírus-járvány által sok helyen okozott likviditási válság fizetésképtelenségi válsággá fajuljon.
• Az EBRD tavaly 10,1 milliárd eurót juttatott hitelek és befektetések formájában működési térségének; ez éves rekord volt a bank csaknem 30 éves történetében.
• A bank az idei év első felében több mint 5 milliárd euró finanszírozást folyósított, és ez is időarányos rekord.