Magyarországon 100 ezer kilométert meghaladja a víz- és szennyvízhálózat hossza, életkora miatt azonban jelentős része felújításra-fejlesztésre szorul, amit már nemcsak az ágazat és a szakigazgatás tud, hanem a lakosság is érzékel. A Széchenyi 2020 programban európai uniós támogatással megvalósuló Vízérték szemléletformáló programban társadalmi felmérés készült arról, milyen szinten ismeri a lakosság a problémát és a hatásait. A felmérés eredményét a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség (MaSzeSz) mutatta be.

A lakosság alapvető elvárása a vízszolgáltató cégek által megtisztított, iható csapvíz. Csak kevesen gondolnak azonban bele abba, hogy a minősége a szállítás és tárolás során, azaz a víztisztítástól a csapból kiengedésig sokat változhat. Annak érdekében, hogy a jó minőségű ivóvíz a jövő generáció számára is fenntartható módon folyamatosan és korlátlan mennyiségben rendelkezésre álljon,

a magyar vízvezetékrendszer jelentős részének mielőbbi felújítására-fejlesztésére van szükség

– szögezik le. A lakosság is közvetlenül érzékeli a problémát, hiszen a felmérésben a válaszadók 48 százalékának környezetében történt csőtörés az elmúlt két évben, és ennek legfőbb okát az elöregedett hálózatban látják (89 százalék).

A felújítási költségekre – sok fogyasztó feltételezésével ellentétben – a víz- és szennyvízdíjak nem nyújtanak fedezetet. A kutatásból azonban az is jól látható, hogy a lakosság 86 százaléka még akkor is támogatná a vízvezeték-hálózatok mihamarabbi felújítását, ha ez anyagi hozzájárulást követelne. A társadalom nyitottságát az is jól mutatja, hogy a kutatásban megkérdezettek visszajelzései alapján 10-ből 9 ember szeretne többet megtudni a vízzel, vízszolgáltatással kapcsolatban.

A kutatás arra is kitért, hogy milyen vízzel kapcsolatos helyzetek miatt nyugtalanok leginkább a fogyasztók. Ez alapján az látható, hogy leginkább a hazai vízkészletek és az ivóvízellátást biztosító rendszer minősége miatt aggódik a társadalom.

Mire használjuk a tiszta ivóvizet?

A MaSzeSz felméréséből kiderült, valójában nem ivásra, hanem tisztálkodásra, mosásra, főzésre és takarításra használják legtöbben a csapvizet, és

az ivóvízfogyasztás csak az ötödik helyen szerepel a felhasználási listán.

Emellett a lakosság közel harmada (30,9 százalék) kerti locsolóvízként, durván minden ötödik ember (21,3 százalék) pedig autómosásra is használja a tiszta csapvizet. Ennek a sokrétű, folyamatos mindennapi felhasználásnak az egyetlen fenntartható és költséghatékony módja pedig kizárólag a csapvíz.

Akik csapvizet isznak, azok közül 10-ből 9-en (88,1 százalék) rendszeresen, mindennap ezt isszák – nagyon helyesen, hiszen

nemcsak tiszta, egészséges, hanem kényelmes is,

hiszen folyamatosan elérhető a lakásunkban, és még csomagolási hulladék sem keletkezik vele. Akik az átlagosnál magasabb arányban isznak csapvizet, azok a férfiak, a 65 éven felüli korosztály, a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők, a nagyobb településeken élők és azok, akik az átlagosnál jobb anyagi helyzetben vannak.

Kovács Károly, a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke az InfoRádiónak azt is megjegyezte, a hazai csapvíz minőségét tekitnve 3,5-ösre vizsgázott. A megkérdezettek szerint a jó cspvíz ismérve, hogy friss, jó ízű, zamatos és szagmentes. Ezzel kapcsolatban a klórozást fogalmazták meg, mint nem kívánatos, kellemetlen dolgot.