eur:
414.59
usd:
398.24
bux:
79328.72
2024. december 23. hétfő Viktória
A pécsi álletkert új, Nikoláj nevű hatéves barna medvéje (Ursus arctos) 2016. október 20-án.
Nyitókép: Sóki Tamás

Ha medvével találkozik...

A figyelem azonban nem lankadhat, ezért kéréssel fordul a polgármesteri hivatal és a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága a lakossághoz. És íme a tudnivalók medvével való találkozás esetére.

A miskolci polgármesteri hivatal közleményben tudatta, hogy a város környékén észlelt, fokozottan védett barnamedve az elmúlt este még Miskolc Őz utca feletti terület zárt erdejében tartózkodott, majd a Csanyik-völgy irányába elhagyta a lakott területet. Már többször visszatért Miskolcra a medve, de valószínűleg most elhagyta, erről beszélt Petruskó Norbert a miskolci Városháza szóvivője az InfoRádiónak.

Egyúttal felhívják a lakosság figyelmét arra, hogy a környéken, az erdőterületen történő tartózkodás szabályait betartva közlekedjenek, és az esetleges „konfliktusok” elkerülése érdekében a kutyákat kizárólag pórázon sétáltassák.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei azt kérik, hogy mennyiben barnamedve nyomaira akadnak, tegyenek bejelentést a következő ügyeleti telefonszámon: +36 30 861-3808. Továbbá köszönik a munkájukat segítő Miskolci Önkormányzati Rendészet együttműködését, és a barnamedve valós előfordulásával kapcsolatosan érkezett lakossági bejelentéseket.

A miskolci észlelés nem számít egyedi esetnek az elmúlt hónapok során: tavaly decemberben például az Aggteleki Nemzeti Park területén kaptak lencsevégre medvét a vadkamerák, márciusban pedig az ország legészakibb telepüésén, Fűzéren tűntek föl példányok. Júniusban egy favágó fotózott le egy medvét Érsekvadkertnél. Július elején a Normafán véltek medvecsaládot látni, míg a hónap végén a Mátrában boltottak kirándulók egy megtermett állatba. A nógrádi Bercelen pedig talpnyomokat találtak a Szanda bánya területén.

A parkigazgatóság korábban arra hívta föl a figyelmet, hogy a medve nem játék és kerülni kell, az alábbiak szerint eljárva:

Erdőjáróknak

  • Ha erdőben járunk, azt a kijelölt turistautakon tegyük!
  • Kerüljük az átláthatatlan sűrűket, bozótosokat!
  • Ha nem szükséges, ne menjünk napnyugta és napkelte közötti időben az erdőbe!
  • Tegyük egyértelművé a medvék számára, hogy közeledünk: ne járjunk nesztelenül!
  • Társaságban beszélgessünk!
  • Egyedül járva használjunk zajkeltő eszközt: például csengőt vagy rádiót!
  • Ne használjunk fejhallgatót!
  • Ha véletlenül mégis találkozunk a medvével, és az állat nem vett észre minket, akkor lehetőleg feltűnés nélkül, halkan, a medvét szemmel tartva, hátrálva távolodjunk el a helyszínről!
  • Ha a medve két lábra áll, azt a jobb tájékozódás érdekében teszi.
  • Ha a medve észrevesz, ne próbáljuk elzavarni!
  • Ne nézzünk a szemébe!
  • Ne fordítsunk neki hátat!
  • Ne akarjunk elfutni, mert gyorsabb nálunk!
  • Autós találkozás esetén ne hagyjuk el a járművet!
  • Ne etessük!
  • Ne próbáljuk közelről lefényképezni (pl. szelfizni)!
  • Ha a medve közelebb merészkedik, ne provokáljuk, és ne tegyünk hirtelen mozdulatokat!
  • Kutyasétáltatás és kutyával való vadászat esetén tartsuk szem előtt, hogy a medve elől menekülő kutya a gazdához fog visszafutni védelemért, nyomában a támadó medvével.
  • Ne vigyünk magunkkal erős illatú élelmiszereket!
  • Ne vigyünk magunkkal halkonzervet és cukrozott sűrített tejet!
  • Ne hagyjuk magunk után az élelmiszer maradékát, és annak csomagolóanyagát sem!
  • A maradékot lehetőleg szagmentesen csomagoljuk el, úgy vigyük tovább magunkkal!
  • Sátorozáskor az élemet a sátortól távol eső fára függesszük fel!
  • Az erdei kerékpározás növeli a meglepetésszerű találkozás veszélyét!

Lakosoknak

  • A kerítésen kívüli kerti és konyhai hulladéklerakót számoljuk föl!
  • Ne dobjunk élelmiszer-maradékot a komposztba!
  • A kukát csak a szemétszállítás napján tegyük ki az útra!
  • A haszonállatokat zárt helyen éjszakáztassuk!
  • A méhkaptárakat az erdőszegélytől távol helyezzük el!
  • Alkalmazzunk megfelelően képzett, nagy testű kutyákat!

Gazdálkodóknak

  • A medve látogatására ott lehet számítani, ahol a gazdálkodási egység és az erdő határa közel esik egymáshoz. A külföldi tapasztalatok alapján az erdőhatártól 500 méterrel távolabb a károkozás lehetősége elenyésző.
  • Alkalmazzunk 5–8000 V feszültséget biztosító több szálas (lehetőség szerint 6 szál) villanypásztort! A legfelső szál 120 cm magasan legyen!
  • Építsünk visszahajló felsőrésszel rendelkező, masszív kerítést a vagyontárgyak körül!
  • Használjunk vadriasztó módszereket!
  • A haszonállatokat zárt helyen éjszakáztassuk!
  • A méhkaptárakat az erdőszegélytől távol helyezzük el!
  • Alkalmazzunk megfelelően képzett, nagy testű kutyákat!
KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×