Infostart.hu
eur:
365.83
usd:
327.69
bux:
145257.34
2026. november 2. hétfő Achilles
Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) bajoroszági testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke érkezik a CDU/CSU és a Szociáldemokrata Párt (SDP) koalíciós egyeztetésére Berlinben 2025. február 28-án. Az öt nappal korábbi elõrehozott német parlamenti választásokon a CDU/CSU gyõzött a szavazatok 28,8 százalékának megszerzésével.
Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Újabb helyen épülhetnek mini atomerőművek

Markus Söder bajor miniszterelnök az atomenergia újbóli alkalmazását szorgalmazza Németországban, és modern „mini atomerőművek” építését tervezi Bajorországban – derül ki a Bild am Sonntag című lapnak adott interjújából. A Kereszténydemokrata Unió (CSU) vezetője szerint „eljött egy új korszak ideje a nukleáris energiában”.

Söder a kis moduláris reaktorok (SMR) és a nukleáris fúzió alkalmazását támogatná. Friedrich Merz kancellár ezzel szemben nemrég „visszafordíthatatlannak” nevezte a német atomenergia-kivezetést.

A bajor miniszterelnök szerint a „nukleáris energia 2.0” nem a régi technológiákhoz való visszatérést jelenti, hanem egy új fejezetet a korábbi kockázatok nélkül. Hozzátette ugyanakkor, hogy a régi atomerőművek újraindítására már túl késő, de Németországnak továbbra is szüksége van „alapterhelést biztosító és szén-dioxid-mentes” energiára. Bajorország készen áll egy kísérleti projekt megvalósítására – mondta.

Söder stratégiájának egyik kulcseleme az úgynevezett transzmutáció, amelynek során a nukleáris hulladékot újra üzemanyagként használnák fel. „Ésszerűbb újra felhasználni a régi atomhulladékot, mintsem millió évekre a föld alá temetni” – fogalmazott, és felszólította a szövetségi kormányt a transzmutációs szabályozás módosítására, hogy az ilyen készletek hasznosíthatók legyenek. Szerinte ezzel hosszabb távon a végleges hulladéktárolás kérdése is megoldható lenne.

A bajor tartomány jelentős forrásokat is irányítana a nukleáris fúzió fejlesztésére. Az Alpha nevű demonstrációs reaktor számára Bajorország akár 400 millió eurót is biztosítana, ipari és kutatóintézeti együttműködések keretében, azzal a céllal, hogy „szinte korlátlan mennyiségű tiszta energiát” tegyenek elérhetővé.

Söder a közel-keleti geopolitikai feszültségekre hivatkozva az energiafüggetlenség erősítését sürgette. „A nemzetközi konfliktus a Közel-Keleten megmutatja: ismét a technológiára kell támaszkodnunk az ideológia helyett” – mondta, hozzátéve, hogy Németország „ne panaszkodjon az energiaárakra, miközben az energiát külföldről szerzi be”. A mesterséges intelligencia és az elektromobilitás növekvő áramigénye szerinte stabil alapellátást igényel, amelyet modern atom- és gázerőművek biztosíthatnak.

Söder javaslatára reagálva a Zöldek parlamenti frakciójának alelnöke, Julia Verlinden az AFP hírügynökségnek azt mondta, hogy a mini atomerőművek „különösen drága és kockázatos technológiát jelentenek, ami egyetlen problémát sem old meg, viszont újakat teremt”.

Verlinden szerint az atomenergiához való visszatérés felesleges, ha felgyorsítják a megújuló energiaforrások kiépítését. Úgy fogalmazott: az energiaszuverenitás, a megbízható ellátás és az alacsony árak megoldása a megújuló energia, amely „már ma is a legnépszerűbb energiaforrás Bajorországban”.

Címlapról ajánljuk
Egyszázalékos visszaesésért felel a rendkívüli hőség az európai gazdaságban

Egyszázalékos visszaesésért felel a rendkívüli hőség az európai gazdaságban

Az Európai Unió GDP-je egy százalékkal csökkenhetett idén a nyári szárazság miatt. Ez elsősorban a munkatermelékenység visszaesésével magyarázható – erről is beszélt az InfoRádió GeoTrendek című műsorában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója. Pásztor Szabolcs arra is kitért, hogy mekkora kockázatot jelent az akkumulátorgyárak telepítése.
Tisza-kormány: jön a lusztráció, feltárulnak előttünk a 2027-es év kormányzati tervei

Tisza-kormány: jön a lusztráció, feltárulnak előttünk a 2027-es év kormányzati tervei

Mindenszentek vasárnapján is a 2027-es költségvetés körüli bejelentésekre figyelünk: a kormány tagjai sorra ismertetik, mely területekre mennyi pénzt szánnak, és milyen változásokat várnak az intézkedésektől. Közben a hétfői parlamenti munkára is készülnek Magyar Péter miniszterelnök kabinettjének tagjai: holnap délelőtt több bizottság ülésezik, 13 órakor pedig plenáris ülés kezdődik. A költségvetés általános vitájára még várni kell, az legkorábban a benyújtást követő tizennegyedik napon indulhat. Jövő héten pedig jön a lusztráció: november 4-től nyilvánossá válnak az ügynökakták.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×