Infostart.hu
eur:
368.32
usd:
335.87
bux:
142870.54
2026. november 18. szerda Jenő
Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnöke az OMSZ 152 millió forintból felújított napkori időjárási radarállomásának átadásán 2017. január 11-én. A 240 kilométer hatótávolságú radarállomás az aktuális csapadékmennyiség mellett többek között a szélerősséget, a villámaktivitást, a levegőtisztaságot és a hőmérsékletet is méri, valamint rögzíti és továbbítja az adatokat.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

OMSZ-elnök: olyan egyenletrendszert kell megoldani, aminek nincs egzakt megoldása

A globális átlaghoz képest kicsit gyorsabb ütemben melegszik Magyarország éghajlata – hívta föl a figyelmet az InfoRádió Aréna című műsorában az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke. Radics Kornélia arról is beszélt, hogy manapság olyan pontos előrejelzést tudnak adni hét napra, mint két évtizede háromra.

Amikor egy meteorológus éghajlatról beszél, akkor ez alatt harmincéves (kílmasztenderd) átlagokat kell érteni, sőt, a jövő éghajlatát is az elmúlt három évtizedéhez, így jelenleg az 1980–2010-es átlagához viszonyítják – magyarázta az InfoRádió Aréna című műsorában Radics Kornélia. Tehát nem az időjárásban kell gondolkodni, hanem a hosszú távú átlag jelenségek a kérdésesek – tette hozzá. Vagyis ennek alapján mondható, hogy az átlagosnál hidegebb, vagy melegebb, esetleg szárazabb vagy több csapadék lesz.

Az OMSZ elnöke szerint

a hétköznapi életben is egyértelműen látszanak a klímaváltozás jelei,

amit mindenki megfigyelhet például az extrém szárazságokkal kapcsolatban, de az is feltűnhet, hogy a csapadékjelenségeknek az intenzitása és a frekvenciája mennyire megváltozott: azaz ritkán, de akkor felhőszakadás mennyiségű csapadék esik, amit a termőföld nem képes megfelelően hasznosítani, amiből aztán fölcsuszamlások és egyéb károkozások történhetnek – fogalmazott Radics Kornélia, emlékeztetve arra, hogy júliusban például Zala megyében ez mekkora problémákat okozott.

Vagyis mindenképpen kimutatható Magyarországon is a klímaváltozás jelensége, ami ráadásul

a globális átlaghoz képest kicsit gyorsabb ütemű,

és elsősorban a csapadékjelenségek egyre szélsőségesebb átrendeződését eredményezi – ismételte meg a szakember.

Az időjárás kiszámíthatatlanságával kapcsolatban – mint megjegyezte – viszont nem arra kell gondolni, hogy amikor konkrétan az előrejelzésre kerül sor, ne tudná a meteorológia szolgálat megfelelő pontossággal előrevetíteni. A fogalom inkább arra irányul, hogy maga az éghajlat a kiszámíthatatlan, azaz, hogy a nyár helyett már inkább télen esik több csapadék, de nem hó formájában, vagy, hogy felborult a korábbi négy évszakos rend – magyarázta. De például szárazság is volt mindig, azonban az aszályos időszakok gyakorisága, intenzitása és hosszúsága jelentősen megnőtt az elmúlt években, komolyabb problémákat okozva: befolyásolják az élelmiszerbiztonságot, akár a lakosság egészségi állapotát, sőt, ha nagyon messzire megyünk, még a migrációt is – jegyezte meg.

A 100 százalékot sosem lehet elérni

Radics Kornélia az InfoRádió Aréna című műsorában arra is kitért, bár kevesen tudják, de az időjárás-előrejelzések úgynevezett szuperszámítógépeken készülnek, de olyan matematikai alapjuk van, amelyek nem teszik lehetővé azt, hogy a jövőben valaha is százszázalékos pontossággal meg lehessen mondani, hogy milyen lesz az időjárás.

Hiszen egy olyan egyenletrendszernek a megoldásáról van szó, aminek nincsen egzakt megoldása

– fogalmazott. Csak közelítő számításokat tudnak tenni.

A meteorológia fejlődése pedig pont ebben a közelítésben áll, tehát, hogy egyre közelebb kerülnek a valósághoz, hiszen húsz évvel ezelőtt még három napra tudtak olyan pontosságú előrejelzést készíteni, mint manapság hét napra. „Folyamatosan közeledünk úgymond a száz százalékhoz, de elérni sosem fogjuk tudni” – fogalmazott az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke.

És, hogy mi kell ahhoz, hogy egyre közelebb kerüljenek mindehhez? A megfelelő mérő- és informatikai hálózat. Valamint a számítógépek fejlődőse, hogy a számítási kapacitás gyorsabb legyen; úgy lesz a meteorológiának esélye egyre jobban és pontosabban esélye kiszámítani, hogy milyen is lesz az időjárás – tette hozzá az elnök, megjegyezve, sajnos a jelenlegi matematikai tudások szerint nincs arra mód, hogy valós idejű előrejelzést adjanak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kamarai elnök a szakápolók felmondásáról: tarthatatlan helyzetet teremt a jelenlegi rendszer

Kamarai elnök a szakápolók felmondásáról: tarthatatlan helyzetet teremt a jelenlegi rendszer

Egyszerre tizenhárom intenzív terápiás szakápoló mondott fel az Országos Baleseti Intézetben, vagyis a közvetlen betegellátásban dolgozók csaknem fele távozhat. Sajtóértesülések szerint az ápolók az elmaradt béremelés és más kórházakhoz képest jelentős fizetéskülönbségek miatt döntöttek így. Az InfoRádió Balogh Zoltánt, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnökét kérdezte.

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Kiderült az igazság Marine Le Pen radikális nyugdíjterveiről: tömegek járnának rosszul vele

Kiderült az igazság Marine Le Pen radikális nyugdíjterveiről: tömegek járnának rosszul vele

Bemutatta átdolgozott nyugdíjreform-tervezetét Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés (RN) elnökjelöltje. A politikus ígérete szerint a nyugdíjkorhatár 60 és 62 év közé történő leszállítása egyetlen euró többletköltséggel sem járna, sőt, 2032-re a felére csökkentené a nyugdíjkassza várható hiányát. A költségvetési egyensúlyt a szolgálati idő megszerzésének szigorításával, valamint egy részben tőkefedezeti rendszer bevezetésével érné el, amelyet a lakhatási és szakképzési alapok elvonásával finanszírozna. Szakértők szerint ugyanakkor az intézkedések leginkább a bizonytalan munkaerőpiaci helyzetben lévőket és a nőket sújtanák – számolt be a Le Monde.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×