A nyár közepén a Fidesz 35 százalékos – 2,8 millió fős – szavazótáborral rendelkezik. A kormánypárt előnye tetemes, a második–harmadik helyen, lényegében holtversenyben lévő pártok támogatottsága egy számjegyű: a DK 9 százalékos (700 ezer támogató), a Momentum 8 százalékos (650 ezer szimpatizáns).

Tőlük lemaradva a Jobbik következik 5 százalékkal, 400 ezren állnak mögöttük. Az MSZP-hez a választópolgárok 4 százaléka, nagyjából 300 ezer fő sorakozik fel. Utánuk szorosan a Kétfarkú Kutyapárt következik 3, az LMP és a Mi Hazánk 2–2 százalékkal (250 ezer illetve 150–150 ezer fővel). A Párbeszéd 1 százalékos, 50 és 100 ezer fő között van a táboruk nagysága – derült ki a július 13-15 között végzett telefonos felmérésből.

A párt nélküli választópolgárok csoportja 30 százalékos, kétmillió négyszázezren tartoznak oda.

Július közepén a biztos pártválasztók csoportjában a Fidesznek 52 százalékos a tábora. Mivel a DK híveinek részvételi hajlandósága valamivel nagyobb, mint a Momentumé, ezért ebben az aktív körben a második legerősebb párt, 15 százalékkal. A Momentum 11 százalékon áll, a Jobbik 7 százalékos, míg az MSZP-nek 5 százaléka van az elkötelezett választók csoportjában. A biztos pártválasztók 3–3 százaléka szavazna az LMP-re, a Mi Hazánk Mozgalomra, a Kétfarkú Kutyapártra, 1 százalék a Párbeszédre.

Mint írják, a 2022-es választás esélylatolgatása során sok szó esik arról, hogy az ellenzéki pártok milyen jelölt- és listaállítási stratégiával tudják legyőzni a Fideszt. Az ellenzéki szavazók abban eléggé egységesek, hogy mind a 106 egyéni választókerületben „ki-ki alapon” kellene versenyezni a Fidesszel, azaz közös ellenzéki jelöltet kellene állítani – 87 százalékuk ezen a véleményen van, 4 százalékuk ellene, 9 százalékuk nem tudott véleményt mondani ebben a kérdésben.

A pártlisták számának kérdésében az ellenzéki szavazók nagy többsége – 83 százalékuk – ugyancsak a kooperáció híve, a felmérés szerint azt tartja célszerűnek, ha egyetlen listát állítanak. Több listát tartana hasznosabbnak az ellenzékiek 5 százaléka, míg 12 százalékuk bizonytalan.

Amíg a közös jelöltekkel való indulást az érintett ellenzéki pártok hívei azonos arányban tartják szükségesnek, addig a közös listát illetően vannak enyhe különbségek a szavazótáborok véleményében. Az ellenzék két legerősebb pártja táborában kevésbé – bár ők is nagy többséggel – támogatják a közös listát: a DK-szavazók 80, a Momentumosok 81 százaléka. A többi ellenzéki párt szavazói körében 88–91 százalékos az egyetlen közös lista preferálása. A DK és a Momentum táborában sem ellenzik a közös listaállítást (csak 4 illetve 7 százalék), inkább a bizonytalanság jellemzi őket, 16 illetve 12 százalékuk nem tudja eldönteni, hogy egy vagy több listával lehet nagyobb sikert elérni.