eur:
410.87
usd:
392.14
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára sajtótájékoztatón ismerteti az év legnagyobb, a külhoni magyarság támogatását célzó nyílt pályázati felhívás eredményét Budapesten, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. székházában 2020. július 7-én. Több mint 2,2 milliárd forintos támogatásban részesülnek a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyar közösségek, valamint a nemzetpolitikai célokat megvalósító anyaországi tömörülések
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János: a székely aláírásgyűjtés európai ügy

A koronavírus-járvány miatt a határon túli magyarok számára tervezett programok jelentős része elmaradt – ismertette az InfoRádió Aréna című műsorában Potápi Árpád János. A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a Székely Nemzeti Tanács aláírásgyűjtésére is kitért a műsorban.

A Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága elsősorban a határon túl élő magyarsággal, azon belül is a Kárpát-medence különböző országaiba szorult nemzetrészekkel foglalkozik. Feladata a különböző programok meghirdetésén túl a fizikai kapcsolattartás is, amit idén a koronavírus-járvány nagyban ellehetetlenített.

Potápi Árpád János példaként említette, hogy tavaly, de még az év elején sem úgy készültek, hogy Trianon 100. évfordulója alkalmából szinte sehol sem lehet majd nagyobb rendezvényeket tartani, illetve, hogy a nemzetrészeknek nem lesz lehetőségük együtt megemlékezni az I. világháborút lezáró békediktátumról.

De nemcsak arról, hanem az elmúlt száz esztendőről – emelte ki a nemzetpolitikáért felelős államtitkár, hozzátéve: reményeik szerint ugyanis

nemcsak a „vérzivataros időkre” emlékeztek volna,

nemcsak arra, hogy Magyarországot szétdarabolták, és ezáltal a magyar nemzet harmada a határon kívülre szorult, hanem az azóta eltelt időszak sikereire is igyekeztek volna rávilágítani, akár a gazdaságban, politikában, akár a kultúrában és oktatásban, vagy a sport területén született sikerekre. Továbbá az elmúlt tíz év sikereire is, amit a nemzetpolitikában tudtak folytatni – hangsúlyozta Potápi Árpád János. Azonban, amikor március közepén a járvány elérte Közép-Európát, illetve a Kárpát-medencét is, nyilvánvalóvá vált, hogy a fent említett rendezvények zömét nem lehet megtartani.

Az aláírásgyűjtés nem kizárólag magyar ügy

Mint arról az Infostart is beszámolt, folytatódhat a Székely Nemzeti Tanács európai nemzeti régiók védelmében indított uniós petíciójának aláírásgyűjtése, az Európai Parlament nagy szavazattöbbséggel fogadta el a meghosszabbítást lehetővé tevő javaslatot. Potápi Árpád János az üggyel kapcsolatban emlékeztetett: az aláírásgyűjtés célja, hogy az Európai Unió egyáltalán foglalkozzon azzal a kérdéssel, hogy

a más állam területén élő nagy nemzeti közösségek számára lehetőség nyílhasson autonóm fejlesztési régiók kialakítására,

függetlenül attól, hogy kap-e politikai jellegű önkormányzatot, vagy sem.

A tét ugyanis az volt néhány évvel ezelőtt, hogy a székelyföldi megyéket szétszedik különböző fejlesztési régiókba, így az az egység, ami, mint autonómia ugyan nem létezik, de mégis, kimondva–kimondatlanul létezik az egység, hiszen mindhárom megyében magyar tanácselnök van, megmarad-e, vagy sem. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár egyetértett, természetesen

az aláírásgyűjtés nem kizárólag magyar, hanem európai ügy, hiszen kontinens szerte vannak hasonló területek, amelyek számára fontos lenne, hogy részint önállóként kezeljék.

Potápi Árpád János megjegyezte, az Európai Unión belüli kisebbségek, nemzeti közösségeknek a számát 50-60 millióra lehet becsülni – ha ők mind egy országban élnének, akkor egy nagyon erős tagállamot alkothatnának, az első négy helyezettben mindenképpen benne lennének. Ezért a nemzetpolitikai államtitkárságnál úgy vélik, a kérdést a súlyának megfelelően kell kezelni, tehát az érintett területeknek, közösségeknek

meg kellene adni az autonómiát annak érdekében, hogy a XXI. században is megmaradjanak, és meg tudják őrizni nemzeti önazonosságukat.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×