Azt már eddig is tudni lehetett, hogy nagyon sok mutációja van az új típusú koronavírusnak. Ezek akkor alakulnak ki, amikor a vírus szaporodik, lemásolja önmagát, és a másolásba valamiféle hiba csúszik. Ez önmagában ez nem jelenti azt, hogy súlyosabb betegséget okozna vagy felgyorsulna a terjedésének üteme. A változatokból azonban vissza lehet például fejteni a terjedési irányokat, pécsi kutatók is így térképezték fel a kezdeti magyar terjedési hálózatokat.

Nagy ritkán mégis kialakulnak nagyobb eltérések, így például annak a változatnak az esetében, amely az Oroszországhoz közeli kínai Csilin tartományban terjed. A tudósok szerint ennél a vuhani 1-2 hét helyett hosszabb a tünetmentes fertőzési időszak, és tovább is tart a megbetegedettek gyógyulása. Emellett ezeknél az eseteknél jellemzően a tüdőt károsítja a vírus, míg a vuhani betegek számos más szerve is sérült, így a szíve, a mája és a bélrendszere is.

Van azonban egy másik, világszerte jóval nagyobb mértékben jelen lévő mutáció is, amely az eredeti vuhani vírusnál gyorsabban terjed – mondta el az RTL Klub Házon kívül című adásában Müller Viktor, az ELTE TTK tudományos munkatársa. A járványok modellezésével foglalkozó elméleti biológus azt mondta, a legtöbb vírusváltozatnak nincs jelentősége a terjedési ütem szempontjából, ám mostanában azonosítottak egyet, amely Észak-Olaszországban jött létre, és ez, úgy tűnik, hatékonyabban tud terjedni.

Az amerikai Los Alamos Nemzeti Laboratórium megvizsgált a világ összes tájáról származó mintákat, és azt találta, hogy március előtt a kínai, vuhani változat volt túlsúlyban a világon, addig mostanra Kelet-Ázsia kivételével az észak-olasz mutáció van jelen a legnagyobb számban mindenhol, így Magyarországon is.

Müller Viktor azt mondta, az eddigi adatok szerint ez az új változat nem okoz nagyobb arányban súlyos betegséget, ugyanakkor mivel több embert ér el, ezért a súlyos esetek száma is magasabb lehet. Nálunk ugyanakkor már eleve ez a változat terjedt el, tehát a helyzet romlásától emiatt nem kell tartanunk.