Infostart.hu
eur:
379.48
usd:
321.94
bux:
131071.88
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Nyitókép: Pixabay

A Vatikán elhalasztotta a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust

A Budapesten idén szeptember 13. és 20. között kitűzött 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak (NEK) az új koronavírus-járvány miatti 2021 szeptemberére történő elhalasztását jelentette be Matteo Bruni szentszéki szóvivő csütörtökön.

A vatikáni sajtóközpont vezetője közleményében hangsúlyozta, hogy a döntést Ferenc pápa a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Tanácsával és a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciával közösen hozta meg.

Az egy évvel történő halasztást a jelenlegi nemzetközi egészségügyi helyzettel és ennek következményeivel indokolták, a hívők és zarándokok mozgására és gyülekezésére tekintettel.

A NEK idei budapesti találkozójának jelentőségét Ferenc pápa tavaly december 15-én, advent harmadik vasárnapján külön hangsúlyozta a Szent Péter téren mondott beszédében. Ezt megelőzően az egyházfő december 8-án a Vatikán közelében rendezett nemzetközi betlehemkiállításra látogatott el, amelynek a NEK-re készülő Magyarország volt a díszvendége.

Áder János államfő személyesen is egyeztetett Ferenc pápával az egyházfő részvételéről a budapesti eucharisztikus kongresszuson, és szó volt róla a szentszéki államtitkárságon február közepén tartott megbeszélésein is. Egy jól értesült olasz vatikáni tudósító, Francesco Antonio Grana február 28-án arról írt közösségi oldalán, hogy

Ferenc pápa részt kíván venni a NEK budapesti találkozóján,

talán az egyhetes nemzetközi egyházi esemény zárónapján. A tudósító szentszéki forrásokra hivatkozva akkor úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy Ferenc pápa részvételének szervezése „már előrehaladott állapotban” volt. A szentatya budapesti látogatásáról márciusban Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek is nyilakozott, a kongresszus szervezéséről pedig még 2019. októberében beszélt hosszabban az InfoRádióban.

A rendezvény idei megszervezését és a pápa érkezését végül a járvány akadályozta meg.

A koronavírus-fertőzés február 20-i olaszországi terjedése óta a Vatikán minden nemzetközi, nagy tömegeket vonzó eseményt későbbi időpontra halasztott, akár olaszországi, akár külföldi egyházi találkozóról legyen szó. Az egyetemistáknak májusban a Vatikánban tervezett világtalálkozóját idén októberre tették át, a 2021-ben Rómában esedékes Családok Világtalálkozóját 2022 júniusára, a Lisszabonban 2022 augusztusára kitűzött Ifjúsági Világtalálkozót pedig szintén egy évvel későbbre, 2023 nyarára halasztották.

Vatikánvárost, benne a Szent Péter-bazilikát és a Szent Péter teret március 11-én lezárták. Azóta Ferenc pápa a miséket és az audienciákat is hívők nélkül tartja meg, internetes közvetítéssel. A Vatikán működésének részleges újraindításáról a pápai állam az olasz kormánynak az óvintézkedések fokozatos feloldásáról a következő napokban várható döntései alapján határoz.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt
Kormányinfó

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×