Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.42
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. február 18-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Novák Katalin: a külön érdekekkel szemben a közöseket kell előnyben részesíteni

A koronavírus az ellenségünk, nem az Európai Unió, nem az Európai Néppárt (EPP) és még csak nem is a magyar ellenzék - hangsúlyozta Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár a Valeurs actuelles című francia jobboldali hetilapnak adott interjújában.

A Fidesz alelnöke aláhúzta, hogy a kormány a járvány elleni harcot és az emberek megvédését tartja elsődleges feladatának a jelenlegi helyzetben. Novák Katalin szerint a koronavírus egész Európa számára közös kihívás, ezért az EU-ban a külön érdekekkel szemben a közöseket kell előnyben részesíteni.

Megjegyezte ugyanakkor: az erős nemzetállamok Európa egységének letéteményesei.

"Minden népnek megvannak a maga sajátosságai, különálló törekvései, amelyeket nem lehet egy zavaros masszába olvasztani"

- mutatott rá.

Novák Katalin úgy véli, több Európa helyett jobb Európára van szükségünk, amely tiszteletben tartja a szuverenitás és a - döntések szükséges szintű meghozását magában foglaló - szubszidiaritás elvét.

Egyúttal nyomatékosította: Magyarország és az Európai Unió elképzelései nem összeegyeztethetetlenek, csak sok tekintetben eltérőek. Hasonló a helyzet az Európai Néppárt esetében is, ahol több tagpárt van, amelyek nézeteivel a Fidesz nem tud azonosulni, de ez nem jelent áthidalhatatlan akadályt. A lényeg az, hogy közös értékeken osztozunk - tette hozzá Novák Katalin.

"Amíg az EPP tartja magát alapértékeihez, mi is ott leszünk. Ha ez megszűnik, akkor kilépünk"

- mondta.

Az államtitkár a rendeleti kormányzást lehetővé tévő jogszabállyal kapcsolatos vádakra azt válaszolta, hogy az új törvény összhangban áll a magyar alkotmánnyal, és hagyományos parlamenti úton, kétharmados többséggel szavazták meg, a törvényhozás pedig bármikor visszavonhatja.

Az interjúban Novák Katalin úgy vélte, nagyrészt inkább a médiának szólt az Európai Bizottságot elnöklő Ursula von der Leyen azon kijelentése, hogy szükség esetén kész cselekedni az ügyben. Az államtitkár rámutatott: a bizottságnak inkább a koronavírussal kellene foglalkoznia, nem Magyarországgal.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×