Infostart.hu
eur:
378.13
usd:
324.25
bux:
127860.16
2026. április 9. csütörtök Erhard
Rendőrök járőröznek Budapesten a Normafa közelében, az Anna-rétnél 2020. április 5-én. A koronavírus-járvány miatt kijárási korlátozást vezettek be Magyarország egész területére március 28. és április 11. között. Ebben a két hétben az otthonokat, a lakóhelyeket csak munkavégzés vagy az alapvető szükségletek ellátása céljából lehet elhagyni. Az élelmiszerboltokban, drogériákban és a patikákban 9 és 12 óra között kizárólag a 65 év felettiek tartózkodhatnak és vásárolhatnak. A rendőrség a közterületeken megnyugtató, segítő, empatikus és lojális intézkedésekkel sarkallja a lakosságot a kijárási korlátozás betartására.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Koronavírus - kiderült, melyik szabályokat tartják be a magyarok

Arra is rákérdeztek, melyik hivatalos és nem hivatalos információforrásnak hisznek az emberek.

A pandémia gazdasági hatásai megkérdőjelezhetetlenek a magyarok számára csakúgy, mint a vírus által erősen sújtott olaszok és franciák esetében. Ugyanakkor míg az utóbbi két európai ország lakosságának körülbelül háromnegyede úgy véli, hogy júniusra helyére áll a korábbi rend, a magyarok jóval pesszimistábbak az itt mért 41%-os érték alapján. A nagyobb értékű vásárlásokat korcsoporttól függetlenül későbbre tervezi halasztani a hazai lakosság (64%-os többség).

Az arcmaszk viselése a magyarok 47%-ára igaz. A fiatalabb korosztály kevésbé nyitott az ilyen jellegű védekezésre, de a rendszeres kézmosás még 30 év alatt is magas arányban mérhető.

Ábra: Az alábbi tevékenységek közül melyik igaz Önre?

A legkevésbé hiteles információforrásnak a közösségi oldalakat, majd a televíziós híradót tekintjük. A 30 év alattiak valamennyi hírforrást (első helyen az Egészségügyi Világszervezet kommunikációját) hitelesebbnek vélik, mint a többi korosztály tagjai, míg a 60 év felettiek a tudósok véleményén kívül valamennyi beérkező információt átlag felett kérdőjelezik meg. Az Operatív Törzs napi sajtótájékoztatójánál, valamint a Kormányzati weboldal (koronavirus.gov.hu) híreinél is megbízhatóbbak a helyi egészségügyi hatóságok a magyarok számára.

Ábra: Mennyire tekinti megbízható forrásoknak az alábbiakat a koronavírussal kapcsolatos információkat tekintve?

A lakosság kétharmados többsége nem érzi úgy, hogy a média eltúlozná a COVID-19 járvány kitörésének súlyosságát. A legfiatalabb korcsoport véleménye 50-50%-ban oszlik meg a kérdést tekintetében, majd 30 év felett fokozatosan nyílik az olló, és egyre jelentősebb többség szavaz bizalmat a média objektivitásának. Az Ipsos nemzetközi összehasonlító kutatásából kiderül, hogy a hazánkban mért értékek az európai átlagnak megfelelőek. Egyedül Olaszországban mért a kutatócég eltérő véleményeket: míg február utolsó napjaiban az olaszok 80%-a túlzónak értékelte a média veszélykiáltását, alig két hét elteltével már 30% alá csökkent a szkeptikusok aránya.

Ábra: Mennyire ért Ön egyet az alábbi állításokkal?

A 1000 felnőttkorú magyar állampolgár személyes megkérdezésével, országos mintán zajló kutatás az Ipsos Omnibusz kutatásának részeként készült március végén. Az eredmények reprezentálják a hazai 18 éven felüli népességet a legfontosabb társadalmi-demográfiai mutatók (így életkor, nem, iskolai végzettség, lakóhely szerinti régió, településtípus) szerint.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Az amerikai elnök az elmúlt napokban egyszerre próbált retorikai nyomást helyezni az iráni rezsimre és közben megnyugtatni az amerikai piacokat. Az európai vezetőknek ugyanakkor még nem sikerült kiismerniük a Trump-féle amerikai adminisztrációt – erről beszélt az InfoRádióban Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Törékeny az iráni tűzszünet - Romlik a hangulat a tőzsdéken

Törékeny az iráni tűzszünet - Romlik a hangulat a tőzsdéken

A piacok mérsékelt hangulatromlással reagáltak arra, hogy a washingtoni és teheráni jelzések nyomán bejelentett kéthetes tűzszünet nem tűnik stabilnak. Szerdán még nagyot raliztak a részvénypiacok az amerikai-iráni megállapodás hírére, csütörtök reggel az európai tőzsdéken mérsékelt eséssel indult a nap, a befektetők egyre inkább a törékeny geopolitikai helyzetre fókuszálnak. A bizonytalanság középpontjában Libanon áll, Irán a tűzszünet megsértésével vádolja az Egyesült Államokat és Izraelt az izraeli támadások folytatása miatt. A feszültséget tovább növeli, hogy Donald Trump világossá tette, az amerikai katonai jelenlét fennmarad a térségben egy végleges megállapodásig, és ismét nyomást gyakorolt Irán nukleáris programjára, valamint a Hormuzi-szoros megnyitására. A befektetői hangulat a tegnapi eufóriából óvatosságra váltott, a részvénypiacok Ázsiában mérsékelten estek, az olajárak kis mértékben emelkednek, miután Teherán a Hormuzi-szoros lezárásával reagált az eseményekre.  Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×