Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

A leggyorsabb az lehetne a koronavírus megfékezését illetően, ha már létező gyógyszer hatásosnak bizonyulna – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az ELTE tudományos munkatársa.

„A legígéretesebb jelölt aRemdesivirr nevű készítmény, amit eredetileg Ebola-vírus ellen fejlesztetek. Arra is bír valamennyi hatással, ott viszont közben találtak hatékonyabb ellenszert, úgyhogy aRemdesivirtt jegelték – ismertette Müller Viktor. – Később arra gondoltak, hogy ha már kifejlesztették, kipróbálták, hátha hat más ellen, és éppen a MERS, a SARS és a koronavírus ellen úgy tűnt, hogy hatásos. Teljesen logikusan így kipróbálták az új koronavírus ellen, és

sejtkultúrában úgy fest, hogy hatásosan blokkolja a vírust.”

A biológus szerint leginkább Kínában zajlanak azok a vizsgálatok, amelyek pácienseken próbálják ki a már meglévő szereket.

„Erről már tudjuk, hogy az embereknél milyen mellékhatásokat okoz, hogy beadható biztonságosan. Már csak a termelési kapacitás kellene felfuttatni. Miután pedig

nem egy rettentően bonyolult molekuláról van szó, reális az esély, hogy rövidebb távon legyen a kezünkben valami”

– tette hozzá. Szemben azzal, ha a nulláról kell kikísérletezni egy hatóanyagot, hiszen a kifejlesztésen túl tesztelni is kell több szinten, állaton, emberen, kis számú fertőzött csoporton, és ha ígéretesnek tűnik, akkor próbálható ki nagyobb számú betegen és adható el végül, sorolta a szakember.

Müller Viktor szerint ilyen új szer kifejlesztése, engedélyeztetése több évet vehet igénybe. Azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a mostanihoz hasonló veszélyhelyzetekben van lehetőség a gyorsított eljárásra. De még ebben az esetben is

másfél év múlva jelenhet meg a piacon a gyógyszer, ha mondjuk azt már ma kifejlesztik.

„Az első kísérleti vakcinák kipróbálása már folyik. Ezek kísérleti technológiával készültek, tehát nem hagyományos védőoltások, hanem inkább amit a jövő technológiájának gondolunk. Ilyen szempontból különösen nehéz megjósolni, hogy hatékonyak lesznek-e, vagy sem. Azt lehet megmondani, hogy mondjuk fél éven belül tudni fogjuk, hogy az első körben elkészültek hatásosak-e.”

Ha hatásosak lesznek a kísérletek alatt álló vakcinák, akkor onnan is egy év, amíg ezzel érdemben befolyásolni lehet a járványt – tette hozzá Müller Viktor.

Tünet nélkül is fertőz

Az ELTE tudományos munkatársa szerint a tartósan járványokat okozó koronavírusok az emberben általában nem okoznak súlyos betegségeket. Négyféle ilyen ismert, ami náthaszerű tüneteket produkál. Müller Viktor szerint ezeken gyakorlatilag már mindenki átesett. A mostani új típusún viszont a Föld lakosságának csak elenyésző része.

„Azt szögezzük le, hogy a legtöbb esetben nem okoz súlyos fertőzést.

Ennek a pontos arányát nem is tudjuk, és ha százalékokról beszélünk, akkor a felismert fertőzöttek között látható százalékokat tudjuk mondani – jegyezte meg. – De ha ilyen sok már felismert körében 80 százalékban enyhe tüneteket produkál, akkor nagyon könnyen elképzelhető, hogy van egy még jelentősebb csoport, amelyet föl sem ismertünk. Akár enyhe tünetekkel, akár tünet nélkül.”

A biológus az Arénában azt mondta:

a felismert új típusú koronavírusos esetek 20 százaléka súlyos következményekkel jár, de ennek jelentős része nem igényel intenzív ápolást.

„Amikor súlyos eset alakul ki, az tüdőgyulladásból ered. Ennek a lehetősége abból következik, hogy a koronavírus felszínén található molekulák olyan sejtfelszíni molekulákhoz kapcsolódnak, amelyek a tüdő sejtjeinek egy részén is megtalálhatóak. Ez teszi lehetővé, hogy a tüdőbe is bejusson, és akkor ott nagy részben, valószínűleg az immunreakciónak köszönhetően tüdőgyulladást okozhasson.”