Magyar Péter miniszterelnök már a hivatalba lépése előtt ígéretet tett arra, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója előtt egy nappal, október 22-én megkezdik az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát. Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt országgyűlési képviselője az egyik parlamenti vitában elmondta: „a cél az, hogy a társadalom szembe tudjon nézni azzal, hogyan működött az állambiztonság 1990 előtt, kik voltak ennek a rendszernek a részesei, adott esetben a rendszerváltást követően milyen karriert futottak be”.

Az Országgyűlés azóta már elfogadott egy jogszabályt arról, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára lásson hozzá az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának előkészítéséhez. Cseh Gergő Bendegúz, a levéltár főigazgatója az InfoRádióban hangsúlyozta, hogy a nyilvántartásaik hiányosak. A mágnesszalagokról is töröltek adatokat, a kartonrendszerből is hiányoznak kartonok, a naplók is csak töredékesen maradtak meg, tehát

100 százalékos ez a rendszer soha nem volt és soha nem is lesz.

Az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról szóló szakmai egyeztetésekben a főigazgató is részt vett. Mint akkor elmondta, az az alapelv fogalmazódott meg, hogy az egykori áldozatok, az egykori üldözöttek személyes adataira várhatóan nem fog kiterjedni a törvény, tehát nem a megfigyeltek és nem az áldozatok személyes adatainak a nyilvánosságra hozatala lesz fókuszban.

Néhány napja az Országgyűlés megvitatta az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárását lehetővé tevő törvényjavaslatot. Az előterjesztő Görög Márta igazságügyi miniszter volt, aki hangsúlyozta, hogy a demokratikus jogállam működésének nélkülözhetetlen feltétele a múlt megismerhetősége.

A fideszes Takács Árpád a vitában arról beszélt, hogy más megítélés alá kell helyezni azt, aki tudatosan, ártó szándékkal vagy érdekből jelentett, és azt, aki kényszerhelyzetben tett olyan nyilatkozatot, amelyet később nem követett további együttműködés. „Higgyék el nekem, hogy a történelmi igazságtétel akkor hiteles, ha képes különbséget tenni emberi sorsok között” – fogalmazott.

Közben kiderült az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának tervezett menetrendje és módja is. Először is a dokumentumokat egyenként megvizsgálják abból a szempontból, hogy a nyilvánosságuk sértené-e a bennük szereplő személyek jogait. A legérzékenyebb információk, például az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre és a szexuális irányultságra vonatkozó adatok csak szigorú feltételek mellett lesznek megismerhetők.

Elsőként a hálózati személyek beszervezésével kapcsolatos adatokat rejtő hatos kartonok, valamint az operatív, a hálózati és a kémelhárítási adattár anyagait ömlesztve hordozó mágnesszalagok tartalma lesz elérhető.

Az úgynevezett B dossziékból fennmaradt aktákat, vagyis a hálózatokkal kapcsolatba került személyek nevét, beszervezésének körülményeit és a róluk készült értékeléseket tartalmazó dokumentumokat az év végéig folyamatosan teszik közzé az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának honlapján.

A cikk Herczeg Zsolt összefoglalója alapján készült.