Infostart.hu
eur:
364.71
usd:
310.52
bux:
133787.99
2026. május 1. péntek Fülöp, Jakab
Maruzsa Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke a felsőoktatási felvételi ponthatárokról tartott sajtótájékoztatón a hivatalban 2016. július 27-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

A nyelvoktatást és az érettségit is nagyban érinti az új alaptanterv

Változik az érettségi az új Nemzeti alaptanterv miatt – hívta föl a figyelmet a köznevelésért felelős államtitkár az InfoRádió Aréna című műsorában. Maruzsa Zoltán arról is beszélt, hogy a nyelvoktatásban is lesznek módosítások, például az első idegennyelv tanítására helyezik a hangsúlyt, a második nyelv csak 9. osztálytól lesz kötelező. 

Gyerekközpontúbb és gyakorlatorientáltabb lett a módosított Nemzeti alaptanterv – fogalmazott a köznevelésért felelős államtitkár a műsorban. Maruzsa Zoltán kiemelte: csökkentették az összóraszámot, a tananyagot és a lexikális tartalmat, így a diákok és a tanárok leterheltsége is csökken. Az államtitkár arról is beszélt, hogy

az új NAT-hoz igazítják a tankönyveket és az érettségit is.

„Ha változott a tartalom a Nemzeti alaptanterv módosítása kapcsán, akkor ezt természetesen az érettségire vonatkozó szabályokba is át kell vezessük. Nem gondolom, hogy radikális változtatásokra lenne szükség – jegyezte meg –, de az év második felében szeretnénk ezt is kormányrendeletben kiadni. Ne felejtsük el, megint csak felmenő rendszerről beszélünk, tehát majd uszkve 4 év múlva fognak eszerint érettségizni a fiatalok.”

Az új NAT lehetőséget ad a természettudományos tárgyak összevont tanítására, hiszen egyre inkább efelé tart a világ – tette hozzá az államtitkár.

Változik a nyelvoktatás is,

a nyelvtan helyett inkább a kommunikációra fókuszálnak majd, és az első idegen nyelv elsajátítására helyezik a hangsúlyt

– húzta alá Maruzsa Zoltán.

„2006 és 2016 között 25 százalékról 42 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik úgy nyilatkoztak egy eurostatos felmérésen, hogy legalább egy idegen nyelvet beszélnek. Tehát van egy jelentős elmozdulás a fiatal korosztályban, de ezzel nem lehetünk elégedettek. Emiatt fontos az első idegen nyelvre való fókuszálás – emelt ki az államtitkár. – Ezt továbbra is negyedik osztálytól lesz kötelező elkezdeni, a második idegen nyelvet viszont csak kilencediktől, vagyis alapvetően a középiskolában.”

Idén nyártól a középiskolás diákok két hetes külföldi tanulmányúton tökéletesíthetik nyelvtudásukat. Hasonló továbbképzésre a tanárok és a nyelvtanár hallgatók is pályázhatnak majd – tette hozzá Maruzsa Zoltán az InfoRádió Aréna című műsorában.

„2021-től a nyelvtanárok számára is egy továbbképzési programot indítunk a British Councillel és a Goethe Intézettel, zajlik már ennek az előkészítése is” – mondta.

Maruzsa Zoltán azt is megjegyezte: a magyar és a történelem tananyagról azért alakult ki vita, mert a két tantárgy alkalmas a politikai konfliktusok generálására.

Szerinte nem lesz ideológia a tankönyvekben,

kiegyensúlyozott tanításra törekednek majd.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.05.04. hétfő, 18:00
Fodor Gábor
volt miniszter, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője
A rejtett választói hatás, ami Orbán Viktor történelmi vereségéhez is hozzájárult

A rejtett választói hatás, ami Orbán Viktor történelmi vereségéhez is hozzájárult

A választók csak jelentős késéssel érzékelik, ha az árnyomás valóban enyhült, és büntetik az inkumbens kormányokat váratlan inflációs sokkok miatt – derül ki két kutatásból. Bár Magyarországot egyik sem vizsgálta, a 2026-os parlamenti választás eredménye pontosan illeszkedik a mintába: az inflációs tényadat már 1,8 százalékra süllyedt, miközben a lakosság által érzékelt szint ennél ötször magasabb volt. Az Orbán Viktor vezette kormány kommunikációja így abba a hibába esett, hogy lezárt ügyként kezelte az inflációt, a választók azonban a saját pénztárcájukon még nem érezték a javulást – és ez döntő tényezője lehetett a Fidesz történelmi vereségében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×