Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
Navracsics Tibor kormánybiztos, Martonyi János volt külügyminiszter és Hiller István, az Országgyűlés MSZP-s alelnöke a néhai Horváth János fideszes országgyűlési képviselő, a parlament volt korelnöke tiszteletére rendezett emlékkonferencián a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2020. január 21-én. Az életének 99. évében, 2019. november 25-én elhunyt Horváth János 1945 és 1947 között kisgazda nemzetgyűlési, majd 1998 és 2014 között fideszes országgyűlési képviselő volt. 2003-tól 2014-ig volt a parlament korelnöke.
Nyitókép: NTI/Máthé Zoltán

"Kiverték belőlem a pesszimizmust!" - Horváth Jánosra emlékeztek

Horváth János hosszú életútja a meg nem valósult magyar polgárosodás pályájaként is felfogható, egy békésebb időszakban befuthatta volna azt az utat, amelyet kirobbanó politikai tehetsége ígért és akkor a mai magyar polgári társadalom is erősebb lenne - mondta Navracsics Tibor kormánybiztos a 99. életévében elhunyt politikusra emlékező konferencián.

A Budapest Világörökségéért Alapítvány rendezvényén Magyarország volt uniós biztosa, korábbi közigazgatási és igazságügyi miniszter páratlanul okos emberként jellemezte Horváth Jánost, akivel haláláig szinte napi kapcsolatban állt.

Kiemelte, a már fiatalon a kisgazda párt meghatározó alakjává váló Horváth Jánosnak a bölcsessége alapján járó politikai sikerek helyett előbb a nyilasok, majd a kommunisták elől kellett menekülnie, 1956-ban pedig elhagyni kényszerült az országot. Az élete így vált a totális rendszerekkel szembeni ellenállás és az örök magyar remény szimbólumává, hiszen mindig optimista volt, ha verték, kifosztották, kitelepítették, munkáját, illetve hazáját vették, mindig újrakezdte és mindig sikeresen - fejtette ki a Veszprém-Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa program kormánybiztosa.

Martonyi János volt külügyminiszter elmondta, sokat tanult Horváth Jánostól, józanságot, mértékletességet, tárgyilagosságot és legfőképpen tartást. Úgy fogalmazott, Horváth János a példa arra, hogy az "elátkozott XX. századnak" is megvoltak a nagy magyarjai. Horváth János ismerte, értette, átélte és alakította az elmúlt száz év magyar történelmét - fejtette ki Martonyi János, majd hozzátette, Horváth János nagysága egyebek mellett abban rejlett, hogy egyszerre volt mély magyar identitása és nyitottsága a világra.

Hiller István, az Országgyűlés szocialista alelnöke elmondta, nagy öröm számára, hogy az utóbbi másfél évtizedben barátja lehetett Horváth Jánosnak. Szerinte ezen csak azok lepődnek meg, akik csak azt látták, hogy több mint 10 évig egymással szemben ültek a parlamentben, de nem ismerték Horváth János demokráciafelfogását. Hangsúlyozta, Horváth Jánost jókedvű bölcs emberként ismerte meg, aki egyszer kérdésére úgy indokolta optimizmusát: "Kiverték belőlem a pesszimizmust!".

Hörcsik Richárd, az Országgyűlés európai ügyek bizottságának fideszes elnöke elmondta, mai is szükség van olyan, Horváth Jánoshoz hasonló emberekre, akik habarcsként kötik össze egy közösségé a jóakaratú embereket. Horváth János elhozta a demokratikus hagyományt, és kereste a közös hangot a más elveket valló, de jóra nyitott politikustársaival - fogalmazott.

Horváth János volt fideszes országgyűlési képviselő, az Országgyűlés korábbi korelnöke az életútját és parlamenti munkásságát feldolgozó kötetek, Zsiros Mária és Menyhárt Ferenc Az élet sava-borsa és Csúri Ákos Két pogány közt - Törhetetlenül című könyvének bemutatóján a Károli Gáspár Református Egyetemen 2018. április 26-án.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Horváth János volt fideszes országgyűlési képviselő, az Országgyűlés korábbi korelnöke az életútját és parlamenti munkásságát feldolgozó kötetek, Zsiros Mária és Menyhárt Ferenc Az élet sava-borsa és Csúri Ákos Két pogány közt - Törhetetlenül című könyvének bemutatóján a Károli Gáspár Református Egyetemen 2018. április 26-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Turi-Kovács Béla, az Országgyűlés korelnöke betegsége miatt a rendezvényen felolvasott levélben emlékezett Horváth Jánosról.

Horváth János 1945 és 1947 között kisgazda nemzetgyűlési, majd 1998 és 2014 között fideszes országgyűlési képviselő volt. 2003-tól 2014-ig ő volt a parlament korelnöke. Horváth János az 1956-os forradalom leverése után emigrált, előbb Strasbourgban a Magyar Forradalmi Tanács egyik szervezője, majd New Yorkban a Kossuth Alapítvány egyik létrehozója lett. A Columbia Egyetemen végzett tanulmányai után az egyetem oktatója, majd 1968-tól a Butler Egyetem közgazdászprofesszora volt. Az infláció, a munkanélküliség, az agrárszféra és a növekedés témaköreit kutatta.

Címlapról ajánljuk
Több az olaj, mégis drágulhat a dízel – itt akad el az OPEC+ segítsége

Több az olaj, mégis drágulhat a dízel – itt akad el az OPEC+ segítsége

2026 júniusában 117 millió hordóval nőtt a tengeren lévő olaj mennyisége, miközben a szárazföldi készletek 96 millió hordóval apadtak. A világ tehát papíron több olajjal rendelkezett, de kevesebb volt belőle ott, ahol gyorsan üzemanyagot lehetett volna előállítani. Az OPEC+ hiába emeli a kitermelést, ha a tankerek, a finomítók és a terméktárolók nem tudják ugyanolyan gyorsan követni. Ezért fordulhat elő, hogy a Brent ára csökken, a benzinkútnál mégsem lesz olcsóbb a dízel.

Este drágább áram? Asztalra tesznek egy új rezsicsökkentési javaslatot

Széleskörű energetikai korszerűsítésre buzdít az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége. Tibor Dávid, a Masterplast alapító elnöke az InfoRádióban elmondta: a szövetség egy idősávos villamosenergia-tarifa bevezetését is felveti annak érdekében, hogy csökkentsék a lakosság energiafogyasztását.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Atombomba sem kell a Skynetnek, hogy szétégessen minket – elég egy hőkupola

Atombomba sem kell a Skynetnek, hogy szétégessen minket – elég egy hőkupola

Az adatközpontokról eddig főként azért folyt környezetvédelmi vita, mert elképesztő mennyiségű áramot és vizet fogyasztanak – lásd a vicceket arról, hogy a Duna is a ChatGPT miatt apadt le. Az elmúlt hónapokban azonban megjelent egy új probléma is: maga a hőtermelés. Az amerikai Phoenixben kutatók először mértek közvetlenül 2 Celsius-fokot meghaladó felmelegedést egyes adatközpontok szél alatti oldalán, miközben egy globális elemzés szerint a létesítmények környezetében a felszín átlagosan mintegy 2 fokkal lehet melegebb. Hőkupolát ettől még nem képesek létrehozni a szerverfarmok, de éppen azokban az időjárási helyzetekben válhat legkellemetlenebbé a hulladékhőjük, amikor a levegő egyébként is alig mozog, és a városok éjszaka sem tudnak lehűlni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×