2019. december 15-én egy 25 éves férfi Győrben megölte 10 éves fiát és a 13 éves nevelt lányát, majd öngyilkosságot követett el. A gyilkosságoknak tanúja volt a férfi 6 éves kislánya is. Később kiderült, hogy a férfi 2016 májusában Szombathelyen kalapáccsal és papírvágó szikével életveszélyes sérüléseket okozott a feleségének. A bíróság 2017 decemberében 5 év fegyházra ítélte emberölés kísérlete és kiskorú veszélyeztetése miatt. Ennek ellenére tavaly, szeptember 11-én feltételesen szabadlábra helyezték.

Varga Judit igazságügyi miniszter vizsgálatot rendelt el az ügyben, majd egy zenei aláfestéssel színesített kisfilmmel a következő bejelentést tette: „Aki más életére tört, ne engedjük feltételes szabadságra bocsátani. Az Igazságügyi Minisztérium tavasszal a feltételes szabadságra bocsátás szigorítását célzó törvénymódosítást terjeszt az Országgyűlés elé.”

Néhány nappal később, az év első kormányinfóján Orbán Viktor miniszterelnök is beszélt erről: „Mondjuk ki nagyon világosan, hogy az nem lehetséges, hogy ha valaki a másik ember életére tört – nem a gondatlanságról beszélek, hanem szándékosan a másik életére tört –, azt nem lehet hamarabb kiengedni a börtönből, minthogy lejárt volna a büntetése. Az egy veszélyt jelent, ha hamarabb jön ki – hangsúlyozta a kormányfő évindító beszédében. – Nyilván nem véletlen, hogy akkora büntetést kapott, mint amekkorát. Azért kapott akkora büntetést, mert a bíró úgy ítélte meg, hogy ennyi ideig szükség van arra, hogy elkülönítve tartsák a társadalomtól. Utána nyílik meg csak arra az esély, veszély nélkül visszatérjen. Ki rövidíti ezt le? Milyen alapon?”

A választ a büntetőjogász adta meg. A bírók a törvények alapján, a szakértők véleményét figyelembe véve döntenek a feltételes szabadságra bocsátásról – mondta az InfoRádióban Atalay Borbála. „Nagyon sok egyéb tényezőt is figyelembe vesznek, mint például a fegyintézeten belüli viselkedését, gyakorlatilag a teljes személyiségét felmérik” – fogalmazott.

A bíró azonban szabadon dönt,

hangsúlyozta az ügyvéd. „Nyilván kint, a feltételes szabadság időtartalma alatt derül ki, hogy ez a döntés helyes volt-e, vagy sem.”

Atalay Borbála szerint az életellenes bűncselekmények miatt jogerősen elítéltek feltételes szabadságra bocsátásának tilalma ugyanúgy

nem lehet visszamenőleges hatályú,

mint néhány kivételes esettől eltekintve az összes többi törvény. „Az alaptörvény garantálja a visszamenőleges hatály tilalmát. Ezen kívül pedig a Büntető törvénykönyvnek az első paragrafusa két alapvető elve, a nullum crimen sine lege és a nulla poena sine lege, vagyis hogy nincs bűncselekmény törvény nélkül és nincs büntetés törvény nélkül,

ezt már az ókori rómaiak is így vallották.

Tehát csak a hatályba lépés után elkövetett bűncselekményekre alkalmazható ez elvileg” – tette hozzá.

Az InfoRádiónak nyilatkozó büntetőjogász szerint tehát a kormány által tervezett szigorítás elvileg nem vonatkozhat azokra, akik már börtönben vannak. Adott esetben tehát a skálás gyilkosra sem, aki most a feltételes szabadságra bocsátásának második, jogerős ítéletére vár.

A Kúria elnöke szerint a büntetés-végrehajtási bíráknak tekintettel kell lenniük a társadalom védelmére is, amikor a feltételes szabadlábra helyezésről döntenek. Darák Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, emlékeztetve a legfőbb jogi testület egy tavalyi iránymutatására, amelyben arra hívta fel az érintett bírók figyelmét, hogy a feltételes szabadság nem jár alanyi jogon az elítélteknek. A győri gyermekgyilkos ügyével összefüggésben megjegyezte: bár az illetékes bíró több szakértői véleményt is figyelembe vett, sokszor nem lehet előrelátni az elkövető kiengedésének következményeit.

Senki sem látja, mi lakik egy emberben.