Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Orbán Viktor miniszterelnök (b) évindító nemzetközi sajtótájékoztatóján a Karmelita kolostorban 2020. január 9-én. Jobbról Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Az szja-mentesség kiterjesztéséről beszélt a miniszterelnök

Orbán Viktor az év első Kormányinfóján válaszolt az újságíróik kérdéseire, beszélt egyebek között a készülő gazdaságvédelmi akciótervről, utóbbinál úgy fogalmazott, hogy februári évértékelőjében már szeretne konkrétumokról beszélni.

Egyeztetés folyik az szja-mentesség kiterjesztéséről a háromgyermekes anyákra is a családvédelmi akcióterv folytatásaként - mondta Orbán Viktor miniszterelnök évindító sajtótájékoztatóján.

A kormányfő szerint ma a demográfiai kihívás jelenti a legfőbb problémát Magyarország számára. Ha "nem bevándorlókat akarunk, hanem magyar gyermekeket", és a magyar gazdaság képes a forrásokat megtermelni, akkor az egyetlen megoldás az, hogy a forrásokból minél nagyobb összeget a családok és a gyermeknevelés támogatására fordítsanak.

Orbán Viktor azt szeretné, hogy a háromgyermekes anyákra is kiterjesszék a négygyermekes édesanyákra bevezetett személyi jövedelemadó-mentességet.

Az a cél, hogy a "családvédelmi akcióterv hegyében" az legyen, hogy 2021 január elsejétől azok, akik három gyermeket szültek és felneveltek, életük végéig ne fizessenek személyi jövedelemadót - mondta. Hozzátette: erőteljes szakmai egyeztetés folyik erről Varga Mihály pénzügyminiszterrel.

Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy a februári évértékelőjében már szeretne konkrétumokról beszélni az újabb gazdaságvédelmi akcióterv kapcsán.

"A legkevesebbet keresők bére nőtt a legjobban"

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a magyar gazdaság fejlettsége folyamatosan nő, a kormány célja, hogy 2030-ra elérje az uniós átlag 85 százalékát. Ez a mutató 2010-ben 63 százalékos volt, jelenleg 71 százalék.

Általános gyakorlatnak nevezte, hogy az unió által kifogásolt fejlesztéseknél és beruházásoknál a kormány hazai költségvetési forrásba csoportosítja át a beruházásokat. Mint mondta, felfogása szerint nincs lényegi különbség európai vagy hazai forrás között.

Azt mondta,

minél fejlettebb egy ország, annál kevesebb európai forrást kaphat, így ezen források csökkenésével párhuzamosan növelni kell a magyar magáncégek külföldről hazahozott osztalékát.

A miniszterelnök szerint ebben kell egyensúlyt találni.

Mint mondta, az európai uniós befizetéseknél előrébb vagyunk egyes gazdagabb országoknál. Példaként említette, hogy az egy főre jutó nemzeti össztermék arányában a magyarok többet fizetnek be, mint Hollandia vagy Svédország. Véleménye szerint el kell kerülni azokat a vitákat, amelyek után csökkennek a pénzügyi lehetőségeink.

Hangsúlyozta: a foglalkoztatás és a bérek növekedését folytatni akarja a kormány, mert a szegénység felszámolásának nincs más útja. Fantasztikus teljesítménynek nevezte, hogy harminc év után először a foglalkoztatottak száma meghaladta a 4,5 milliót. A bérek pedig 82 hónapja folyamatosan nőnek, és a bérnövekedés aránya a legalacsonyabb jövedelműek esetében volt a legnagyobb.

A Kormányinfót az Infostart percről percre tudósította, ezt, cikkünket ITT találja.

Címlapról ajánljuk
Lefeleződött a kakaó ára, de mikor fogjuk végre mi is érezni?

Lefeleződött a kakaó ára, de mikor fogjuk végre mi is érezni?

2025-ben a kakaó ára ugyan korrigált a korábbi csúcsokhoz képest, de még mindig kétszerese a néhány évvel ezelőtti szintjének. Mivel a gyártók jellemzően 6–12 hónapos beszerzési ciklusokkal dolgoznak, a világpiaci ármérséklődés csak 2026 elején–közepén hathat a beszállítói árakra. Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára az InfoRádióban azt mondta: a csokoládé árában ugyanakkor nem várható jelentős csökkenés, mert a kész termék mindössze 20 százalékát teszi ki a kakaó.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×