eur:
402.9
usd:
372.2
bux:
91585.71
2025. március 28. péntek Gedeon, Johanna
Nyitókép: pixabay

Megtették az első lépést a magyar űrhajós kiválasztása felé

A cél az, hogy 2024-2025-re egy magyar kutatóűrhajós kezdhessen el dolgozni a Nemzetközi Űrállomáson.

Magyar-orosz űrkutatási projektek indításáról, valamint a 2024-2025-ben a Nemzetközi Űrállomásra felküldendő magyar űrhajós kiválasztásának és kiképzésének megkezdéséről állapodott meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Dmitrij Rogozinnal, a Roszkoszmosz orosz állami űrkutatási vállalat igazgatójával pénteken Moszkvában.

"Az Oroszországban jelenleg folytatott űrprojektek közül azok, amelyekben eddig is volt magyar hozzáadott technológiai érték, hivatalosan is magyar-orosz űrkutatási projektekként folytatódnak"

- mondta Szijjártó Péter.

"A magyar-orosz űrkutatási, űrtechnológiai együttműködés egyik legfontosabb céljaként immáron közösen tűztük azt, hogy 2024-2025-re egy magyar kutatóűrhajós kezdhessen el dolgozni a Nemzetközi Űrállomáson. Az ehhez szükséges kiválasztási és képzési munkálatokat haladéktalanul megkezdjük" - tette hozzá.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a megállapodás egészen új dimenziók nyit meg az egész magyar gazdaság, valamint a magyar-orosz együttműködés számára.

A miniszter úgy fogalmazott, "a magyar űripar egyelőre sci-fi kategóriának hangozhat, mert keveset beszélünk róla, ugyanakkor az a helyzet, hogy a magyar űripari vállalatok és a magyar egyetemek űriparral és űrtechnológiával foglalkozó kutatócsoportjai messze földön híresek, az egész világon elismerik a teljesítményüket. Nem véletlen, hogy a jelenleg zajló orosz űrkutatási projektekben is, kevéssé ismert módon, a magyar hozzáadott érték már rendkívül magas".

Elmondta,

az új magyar kutatóűrhajós felküldése az ISS-re 2024-2025-ben lehet reális.

A cél az, hogy a magyar fejlesztéssel és hozzáadott értékkel kidolgozott űripari eszközöket már a magyar kutatóűrhajós vigye fel az űrállomásra, és ott 3-6 hónapon keresztül kutatómunkát tudjon végezni velük.

Az anyagiakról annyit mondott a miniszter, hogy ezeknek a közös kutatásoknak, valamint a magyar kutató űrhajósnak a Nemzetközi Űrállomásra történő felküldésének költségeit nem készpénzben kell teljes egészében kifizetni, hanem a magyar hozzáadott szellemi értéket, a magyar kutatási eredményeket is az orosz fél beszámítja a magyar fél pénzügyi szerepvállalásába.

A külgazdasági és külügyminiszter november végén, az Európai Űrügynökség (ESA) Space19+ miniszteri konferenciáján jelentette be, hogy Magyarország 2024-ben űrhajóst kíván küldeni az űrbe. Szijjártó Péter akkor azt mondta: "Az űripar az egyik legfontosabb iparág lesz a jövőben. Magyarország számárára ez újabb fejlődési, kitörési lehetőség, fókuszában a második magyar űrhajós kiképzése és a Nemzetközi Űrállomásra történő felküldése szerepel, amelyet 2024-re reálisan megvalósíthatónak látunk az orosz Roszkoszmosszal való együttműködésben"


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Gacsályi József: keressük azt az egyensúlyi állapotot, amivel a víz és az ember barátságban tud élni

Gacsályi József: keressük azt az egyensúlyi állapotot, amivel a víz és az ember barátságban tud élni

Van-e vízhiány Magyarországon? Egyáltalán sok-e a víz vagy kevés a mi országunkban? Hiba volt-e a folyók szabályozása? Hogyan kerülhet víz a Homokhátságra? Miről kell meggyőzni a gazdákat ahhoz, hogy engedjék elárasztani a földjüket vízzel? Ezekre az érdekes kérdésekre is választ kaphatunk abból a beszélgetésből, amelyben Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese volt az InfoRádió Aréna című műsorának vendége.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.28. péntek, 18:00
Vitézy Dávid
a Főváros Közgyűlés tagja, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője
Ördögi kör: a hőhullámok hajtják a világ áraméhségének növekedését

Ördögi kör: a hőhullámok hajtják a világ áraméhségének növekedését

Tavaly több mint kétszer annyival nőtt a világ áramfogyasztása, mint az elmúlt évtized átlagos éves bővülése. A növekmény több mint fele Kínához fűződik, de a fejlett gazdaságokban is fordulatra került sor. A fogyasztásbővülés zöme az ingatlanszektorhoz kötődött, az egyik legfontosabb hajtóerőt pedig a hűtési igény erősödése jelentette, a klímaváltozásnak tulajdonított hőhullámok következtében. A világ áramtermelésének növekedését 2024-ben rekord arányban fedezték a megújulók és a nukleáris energia, amelyek súlya a termelésben szintén új csúcsra emelkedett, ezzel együtt továbbra is a szén maradt a világ első számú villamosenergia-termelési forrása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×