Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.54
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Index/Németh Sz. Péter

Főszerkesztőt váltott az Index

Mától Dull Szabolcs az Index.hu főszerkesztője, a leköszönő Tóth-Szenesi Attila a lap vezető szerkesztőjeként folytatja.

Dull Szabolcs 2014 óta dolgozik az Indexben. A politikarovat munkatársaként kezdett szerkesztő-újságíróként, elsősorban pártokról és politikai történesekről írt. 2019-ben az európai parlamenti választások után a sportrovat vezetőjeként folytatta, most pedig főszerkesztőnek nevezte ki Pusztay András vezérigazgató és Bodolai László, az Index.hu Zrt. igazgatóságának elnöke – áll a kiadó közleményében..

Dull Szabolcs terve az, hogy az eddigi indexes hagyományok szellemében vezeti tovább az újságot. Az új főszerkesztővel továbbra is biztosítható lesz az Index függetlensége, az újság megőrzi majd a társadalomban betöltött fontos szerepét és piacvezető pozícióját – mondta a kinevezésről Bodolai László elnök.

A leköszönő főszerkesztő, Tóth-Szenesi Attila 2017 júniusa óta állt a piacvezető online hírportál élén, mostantól vezető szerkesztőként dolgozik a lapnál.

Dull Szabolcs az Index előtt 2011 és 2014 között az Origo Hírek rovatának újságírójaként is politikai, parlamenti témákról írt. Azelőtt, 2008-tól 2011-ig a Kossuth Rádió Krónika című hírműsorának riportere volt, illetve a Figyelőben és a Manager magazinban is publikált cikkeket. 2008-ban az ELTE-n végzett francia és kommunikáció szakon. Jelenleg az ELTE ÁJK-n hallgat jogot, az ELTE BTK Média és Kommunikáció Tanszékén pedig újságírást tanít.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×