Új lendületet kaphat az Európai Unió bővítési folyamata az új Európai Bizottság hivatalba lépésével, mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Budapesti Corvinus Egyetem docense, Gálik Zoltán. Mint fogalmazott, egy hihetetlenül izgalmas portfólióról van szó, kiváltként most, hiszen az elmúlt időszakban ez a terület némileg ellaposodott, momentán viszont mindnekit megdöbbentett Emmanuel Macron francia elnök kijelentése, miszerint teljesen másképp képzeli el az integráció bővítési modelljét, elképzelését pedig be is terjesztette.

Várhelyi Olivérnek, a hagyományos bővítési biztosi munkán túl, vagyis, hogy a külkapcsolati rendszeren keresztül próbálja közel hozni a tagjelölt, vagy tagjelölt-várományos országokat, teljesen új feladata is lesz. "Hogy egyszersmind ezt az új keretrendszert kialakítsák, amint közös gondolkodás után majd alkalmazni is lehet" – magyarázta Gálik Zoltán.

Az új rendszerben, amikor egy jelölt állam hét lépésen keresztül juthat el a tagságig, minden egyes feladat lezárása után hozzáférne az adott terület uniós forrásaihoz – tette hozzá. Ezáltal

egyre-egyre erőteljesebben kötődne az integrációhoz, a végén pedig szinte már "érett" európai tagállamként tudna részévé válni az uniónak.

Az egyetemi docens szerint az említett rendszernek a végiggondolása rendkívül nehéz feladat lesz.

Ha az új elképzelés megvalósul, az előcsatlakozási alapokon túl a tagjelölt országok a nagy európai alapok forrásaihoz is hozzáférhetnének. A Budapesti Corvinus Egyetem docense hozzátette azt is, a bővítési biztos tevékenységi területe és a magyar kormány külgazdaság-külpolitika számára fontos régiók és országok jelentős átfedést mutatnak, a folyamat előrehaladtával ezeknek az országoknak a kereskedelme egyre nyitottabb lenne irányunkban.

Sok még a nyitott alapkérdés

Az Arénában az is elhangzott: némi szerencsével az unió következő hétéves költségvetésében nem változnak a Magyarország számára lehívható kohéziós-regionális támogatások és a mezőgazdaságra fordítható pénzek. Bár továbbra is sok a nyitott kérdés annak ellenére, hogy decemberben az uniós csúcs elé terjeszti annak tervezetét a soros finn elnökség, emlékeztetett Gálik Zoltán.

"Ráadásul alapkérdések azok, amelyek a költségvetésnek a vitáját még övezik. Nem egyszerűen a mennyiségről van szó, hogy milyen magas legyen a plafonja például a költségvetésnek. A bevételi-kiadási oldalnak az elosztásáról is szó van. […] Vagy például a feltételességnek a beépítésének a kérdése a költségvetésbe" – magyarázta.

A bevételi oldalon is sok még a bizonytalanság, aminek csak egy részét teszi ki az Egyesült Királyság uniós kilépése körüli kérdések sorozata – mondta Gálik Zoltán.

"Szeretné a bizottság a tagállami hozzájárulások mellett egyre határozottabban megjeleníteni azokat az autonóm forrásokat, amikből önálló európai politikák építhetők – fogalmazott. – Így például a szén-dioxid- vagy műanyagadón keresztül csökkenteni szeretnék az áfa arányát."

Ezek a kérdések a következő napokban, hetekben az Európai Bizottsághoz kerülnek, vagyis

az új, december 1-jén felálló, Ursula von der Leyen vezette testületnek érdemi beleszólása lesz a büdzsé kialakításában. Így még alakulhat, változhat az is, hogy Magyarország hogyan részesül a közös forrásokból

– tette hozzá a Budapesti Corvinus Egyetem docense.

"Úgy hiszem, hogy azokat a kiadásokat, amelyeket az európai integráció 2014 és 2020 között Kelet-Európára, illetve Magyarországra elkülönített, ezeket nagy szerencsével körülbelül hozni tudjuk – vélekedett a szakértő. – Ha nem, akkor talán kevéssel alatta fog maradni a költségvetésnek, főleg a kohéziós regionális támogatásra szánt összege. A mezőgazdaságra, ami a másik nagy terület, ott szintén úgy néz ki, hogy azok a számok, amelyek az előző költségvetési időszakban minket érintettek, azok nagyjából érintetlenek maradnak."

Azonban a például a brexit hatása, illetve az egyes területek közti forrásátcsoportosítások hatással lehetnek arra, hogy mekkora összeget tud Magyarország a következő években lehívni a közös uniós költségvetésből – mondta az Arénában Gálik Zoltán.