Infostart.hu
eur:
358.42
usd:
308.98
bux:
129728.5
2026. május 22. péntek Júlia, Rita
Gyerekek ebédelnek az egyik csoportszobában a XIII. kerületi Meséskert tagóvodában 2016. szeptember 5-én. Az energiatudatos, passzív minősítésű intézményt 1,3 milliárd forintos költséggel hozták létre. Az épület energetikai rendszere majdnem huszadannyi energiát használ, mint amennyit egy hasonló nagyságú hagyományos épületé. Az akadálymentesített óvodában friss szűrt levegő van, emiatt az intézmény állandóan pollen- és allergiamentes.
Nyitókép: MTI Fotó: Kallos Bea

Iskolaérettség: íme a kormány részletes magyarázata

Budapest agglomerációjában a legnagyobb arányú a lakosságnövekedés, a kormány ezért növeli az iskolai férőhelyek számát a főváros környékén - közölte az InfoRádióban Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár. Elmondta azt is, januártól az Oktatási Hivatalhoz lehet küldeni a tanköteles korú gyermekek felmentési kérelmeit a beiskolázás alól. A szakértői cél: kiszűrni az indokolatlan felmentéseket.

Magyarországon a lakosság- és gyermekszám a Budapest-környéki agglomerációban folyamatosan növekszik, és ugyanezzel számol a kormány a következő 10-20 évben is, ezért megvizsgálta, hogyan tudná az oktatási kapacitásokat is növelni.

"Ez 3000 férőhelyet érint. Ezekbe az intézményekbe összesen 14 ezer gyermek jár; 16 intézmény kialakításáról van szó" - fordította a számok nyelvére az InfoRádióban Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár. Négy esetben teljesen új iskolaépületek jönnek létre, tizenkét esetben bővítésre kerül sor, mindkettő - mint elmondta - több éves folyamat.

Öt komplex iskolai fejlesztés egyébként már meg is valósult az országban, ebből kettő Budapest vonzáskörzetében - Dunakeszin és Budakeszin adtak át teljesen új iskolaépületeket. Folyamatban lévő fejlesztésről számolt be Biatorbágy, Göd, Maglód, Szigetszentmiklós és Üröm esetében is, jelentős részben

TTT (tornaterem, tanterem, tanuszoda) programokról van szó.

Budapesten belül egyes kerületekben van szerinte kapacitásbeli nehézség, ez azzal áll összefüggésben, hogy gyermekek ezrei ingáznak kerületükből egy másikba, illetve az agglomerációból a fővárosba.

A jelenlegi kalkulációk szerint a kormány 60 milliárd forintot költhet modern oktatási eszközökre és fejlesztésre együtt.

Maruzsa Zoltán arról is beszélt, hogy miért tette kötelezővé az iskolakezdést a kormány 6 éves kortól.

"Rögzítsük, hogy ezt már Mária Terézia megtette 1777-ben. A részletszabályok változtak az elmúlt évtizedekben. Legutóbb az óvodavezetőkre volt bízva az iskolaérettség megállapítása a szülőkkel egyeztetve, de mi azt tapasztaltuk, hogy az elmúlt időszakban

szaporodtak azok az esetek, amikor a maradás mellett érvelt az óvoda. Ez sok esetben lehet indokolt, de sok esetben óvodafinanszírozási háttere volt a gyermekek visszatartásának,

és ez semmiképpen sem szerencsés" - szögezte le az oktatási terület hazai vezetője. Szerinte ezt a szakmai szervezetek sem vitatták, ezért határozott úgy a kormány, hogy ezt a kérdést szakmai útra tereli és változtasson a helyzeten.

A kérelmeket az iskolakezdés csúsztatására januártól tehát az Oktatási Hivatalhoz kell benyújtani, az óvodából beérkező vélemények, dokumentumok figyelembe vételével, a szülői vélemény mentén születhetnek meg a szakmai döntések.

"Ahol speciális ügyről van szó, ott a pedagógiai szakszolgálatok kirendelése válhat szükségessé" - tette hozzá.

Vagyis eleve ha a szülő nem kérelmezi az óvodában tartást, a gyermek 6 éves korában megkezdi iskolai tanulmányait, azonban a szülői kéréshez igazolásokat kell csatolnia adott esetben szakorvos részéről, de

az óvodai fejlődési naplóból, amit minden gyermek esetében az óvodáknak vezetni kell,

sok minden kiderül a testi adottságáról és a szellemi fejlődéséről. "Az nem változik, hogy szakemberek döntöttek eddig is, szakemberek döntenek ezután is" - egyértelműsítette.

Jogorvoslati lehetőség természetesen van, a gyorsított eljárásnak köszönhetően pedig szerinte nem fordulhat elő, hogy egy-egy ügy belecsússzon a tanévbe.

Az új szabályozásból következően 2020-ban nagy valószínűséggel több elsős lépi majd át az iskola kapuit. Erre reagálva Maruzsa Zoltán elmondta,

a kapacitások nem csökkentek nagyot, viszont 200 ezerrel kevesebb a gyerek, mint 2010-ben,

tehát országszerte inkább az üres helyekkel vannak gondok, ami a fenntartókra ró feladatokat. Maga nem számít arra, hogy 10 ezres nagyságrendben nő az elsősök száma, hisz a szakmai döntést szakmai döntést váltja, és csak a visszaéléseket fogják kiszűrni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Erste Bank: 4 százalékra ugró infláció és 1,4 százalékos GDP-növekedés jöhet

Erste Bank: 4 százalékra ugró infláció és 1,4 százalékos GDP-növekedés jöhet

Ha májusban nem ad jelzést az MNB a kamatcsökkentésről, akkor hónapokat kell várni egy ilyen lépésre – mondta Nyeste Orsolya. Az InfoRádió arról is kérdezte az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzőjét, hogy milyen várakozásaik vannak a GDP-arányos deficit alakulására idén azt követően, hogy már áprilisra jelentős hiányt halmozott fel a hazai költségvetés.

Üzemi baleset Tiszaújvárosban – kétgyermekes családapa halt meg

Eloltották a robbanás utáni tüzet a Mol tiszaújvárosi üzemében. Egy kétgyermekes családapa halt meg, ketten súlyosan, heten könnyen megsérültek. Veszélyes anyag nem került a levegőbe – hangzott el a helyszíni sajtótájékoztatón. Kapitány István miniszter szerint a balesetnek nincs kihatása az ország üzemanyagellátására, Hernádi Zsolt Mol-vezér szerint a műanyaggyártás sincs veszélyben.
inforadio
ARÉNA
2026.05.22. péntek, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
Tisza-kormány – Nyomozás indult az NKA ügyében, folytatódik a harc az uniós pénzekért

Tisza-kormány – Nyomozás indult az NKA ügyében, folytatódik a harc az uniós pénzekért

A Fidesz-frakció több parlamenti bizottságban is tagcseréket hajt végre az Országgyűlés alakuló ülésén elfogadott összetételhez képest. Orbán Anita külügyminiszter a helsingborgi NATO-külügyminiszteri találkozón vesz részt, ahol személyesen egyeztetett Andrij Szibihával, Ukrajna külügyminiszterével is. Közben Vitézy Dávid arról beszélt, hogy a kormány kiemelt ügyként kezeli a budapesti repülőtér kapacitásbővítését és jobb megközelíthetőségét, beleértve a kötöttpályás kapcsolat megvalósítását, Magyar Péter pedig felszólította Novák Katalint, hogy három év után szólaljon meg a kegyelmi ügy részleteiről, miután a Sándor-palota nyilvánosságra hozott dokumentumai szerint K. E. kegyelmi ügyében az iratokból nem derül ki egyértelműen, mi indokolta a pozitív döntést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×