eur:
411.2
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Boros Péterné, az MKKSZ elnöke a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ), a Független Szakszervezetek Európai Szövetsége (CESI) magyarországi partnerének Védjük meg Európában a közszférát! című budapesti önkormányzati munkaügyi kerekasztal-beszélgetése szünetében tartott sajtótájékoztatón a Danubius Hotel Flamencóban 2019. október 25-én. Mellette Klaus Heeger, a CESI főtitkára.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Úgy sztrájkolnak a szociális ágazatban, hogy dolgoznak

Továbbra sincs megállapodás a kormánnyal a még elégséges szolgáltatásokról, ezért nem adottak a szociális ágazatban dolgozók november 13-i törvényes sztrájkjának feltételei - közölte az InfoRádióval a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatai Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Boros Péterné azt mondta: november 13-a a szociális szakma önbecsülésének napja, munkabeszüntetés nélküli sztrájknap lesz.

Sztrájkolnak a szociális ágazat dolgozói szerdán, ha addig sikerül a kormánnyal megállapodni a még elégséges szolgáltatásokról - jelentette be a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke. Boros Péterné azt mondta:

a szakszervezet kész elfogadni a kormány javaslatát a még elégséges szolgáltatásról, így a kormánytól függ, lehetővé teszi vagy megakadályozza a sztrájkot.

Mint kiemelte: november 13-án lesz tíz hónapja, hogy sziszifuszi munkával küzdenek a kormánnyal az ágazat 12 pontos követelésének teljesítéséért, ez idő alatt megtapasztalhatták, mit ér a magyar sztrájkjog.

"A hatalom szándéka szerint - különösen a közalkalmazotti területen - a sztrájkjog a feltétlen engedelmességet és a 130 ezer forintos fizetés melletti koplalás jogát jelenti, ha hagyjuk" - nyilatkozta.

A szakszervezeti elnök kiemelte: Magyarországon nem egyértelmű a szociális szakma állami elismerése, a dolgozók nem kapják meg sem az anyagi, sem az erkölcsi megbecsülést.

Hozzátette: bár bírósághoz fordultak, hogy az állapítsa meg a sztrájk esetén nyújtandó elégséges szolgáltatásokat, egyelőre nem született jogerős döntés az ügyben, a másodfokú bíróság új eljárásra utasította az elsőfokú bíróságot. A beadványukban megjelölt még elégséges szolgáltatás sokkal több lenne, mint a napjainkban ténylegesen biztosított általános szolgáltatás kötelező minimuma, ugyanis az ágazatban tapasztalható forráshiány szolgáltatáshiányt generált, az alacsony bérek és a méltatlan munkakörülmények miatt tízezren már a munkabeszüntetés mellett döntöttek és felmondtak.

Boros Péterné elmondta, kedd reggel folytatják a tárgyalást a kormánnyal, azt kérik, a munkaadó válaszoljon a követeléseik teljesítésére igennel vagy nemmel, és ha a bérfejlesztésre "igen" a válasz, akkor mértéket és időpontot, valamint miniszterelnöki garanciát is adjon.

Ha a kormány ellehetetleníti a szerdai sztrájkot, akkor november 13-a a szociális szakma sztrájknapja és a szociális szakma önbecsülésének napja lesz. Kiemelte,

mindent megtesznek azért, hogy a szociális ágazat dolgozói megkapják azt az anyagi és erkölcsi megbecsülést a kormánytól, amely megilleti őket

– közölte.

Munkabeszüntetés nélküli sztrájknap lesz a szerdai, és még utána sok nap, mert a jelenlegi helyzetben az intézményekben lehetetlen biztosítani a minimumfeltételeket. Ez nem a szociális dolgozók munkabeszüntetése miatt van így, hanem a hatalom mulasztása okozza – fejtette ki.

Boros Péterné kiemelte:

a szociális dolgozók tehát azzal sztrájkolnak, hogy dolgoznak mások helyett, követelik a keresetük növelését,

mert lesz egy pillanat, amikor kevés lesz, és nem tudják az intézményfenntartók biztosítani a szolgáltatásokat. Hozzátette: nyilatkoztak a bíróságnak újabb sztrájk időpontokról is. „Vissza kell szerezni a sztrájkjogot, módosítani kell a törvényt, mert kiüresedett” - hangsúlyozta.

Emmi: nincsenek meg a sztrájk jogszabályi feltételei

A szaktárca közleménye szerint a kormány eddig is nyitott volt, ezután is nyitott minden a szociális dolgozókat érintő tárgyalásra. A sztrájk jogszabályi feltétele, hogy az érintett ágazatban biztosított legyen a még elégséges szolgáltatás. A március óta tartó szociális ágazati tárgyalásokon a szakszervezetek elégséges szolgáltatások mértékéről szóló javaslata elfogadhatatlan a kormány számára, mert azzal veszélyeztetik az ellátottak biztonságát.

A szakszervezetek közül csak a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete ragaszkodik a sztrájkhoz. A sztrájk miatt a SZÁD és az MKKSZ bírósághoz fordult, azonban a Fővárosi Törvényszék 2019. október 24-én az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és új eljárásra utasított.

A kormány továbbra is a párbeszéd híve, nyitott a szakmai egyezetésre - közölték.

Az elmúlt években számos lépés történt a szociális dolgozók anyagi és szakmai megbecsülésének javításáért. A szociális dolgozók bére 2010 óta 84%-kal emelkedett, az ágazati átlagbér bruttó 137 372 forint volt, jelenleg bruttó 252 183 forint. A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésével járó többletkiadásokat továbbra is átvállalja a kormány az önkormányzati, egyházi és civil fenntartású szociális intézményektől, s a hozzájárulás 2020-tól beépül a támogatásba. Meggyőződésünk, hogy az ügyet továbbra sem a sztrájk és a politikai hangulatkeltés, hanem a párbeszéd szolgálja - írta az Emmi.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 22. 04:15
×
×
×
×