Sztrájkolnak a szociális ágazat dolgozói szerdán, ha addig sikerül a kormánnyal megállapodni a még elégséges szolgáltatásokról - jelentette be a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke. Boros Péterné azt mondta:
a szakszervezet kész elfogadni a kormány javaslatát a még elégséges szolgáltatásról, így a kormánytól függ, lehetővé teszi vagy megakadályozza a sztrájkot.
Mint kiemelte: november 13-án lesz tíz hónapja, hogy sziszifuszi munkával küzdenek a kormánnyal az ágazat 12 pontos követelésének teljesítéséért, ez idő alatt megtapasztalhatták, mit ér a magyar sztrájkjog.
"A hatalom szándéka szerint - különösen a közalkalmazotti területen - a sztrájkjog a feltétlen engedelmességet és a 130 ezer forintos fizetés melletti koplalás jogát jelenti, ha hagyjuk" - nyilatkozta.
A szakszervezeti elnök kiemelte: Magyarországon nem egyértelmű a szociális szakma állami elismerése, a dolgozók nem kapják meg sem az anyagi, sem az erkölcsi megbecsülést.
Hozzátette: bár bírósághoz fordultak, hogy az állapítsa meg a sztrájk esetén nyújtandó elégséges szolgáltatásokat, egyelőre nem született jogerős döntés az ügyben, a másodfokú bíróság új eljárásra utasította az elsőfokú bíróságot. A beadványukban megjelölt még elégséges szolgáltatás sokkal több lenne, mint a napjainkban ténylegesen biztosított általános szolgáltatás kötelező minimuma, ugyanis az ágazatban tapasztalható forráshiány szolgáltatáshiányt generált, az alacsony bérek és a méltatlan munkakörülmények miatt tízezren már a munkabeszüntetés mellett döntöttek és felmondtak.
Boros Péterné elmondta, kedd reggel folytatják a tárgyalást a kormánnyal, azt kérik, a munkaadó válaszoljon a követeléseik teljesítésére igennel vagy nemmel, és ha a bérfejlesztésre "igen" a válasz, akkor mértéket és időpontot, valamint miniszterelnöki garanciát is adjon.
Ha a kormány ellehetetleníti a szerdai sztrájkot, akkor november 13-a a szociális szakma sztrájknapja és a szociális szakma önbecsülésének napja lesz. Kiemelte,
mindent megtesznek azért, hogy a szociális ágazat dolgozói megkapják azt az anyagi és erkölcsi megbecsülést a kormánytól, amely megilleti őket
– közölte.
Munkabeszüntetés nélküli sztrájknap lesz a szerdai, és még utána sok nap, mert a jelenlegi helyzetben az intézményekben lehetetlen biztosítani a minimumfeltételeket. Ez nem a szociális dolgozók munkabeszüntetése miatt van így, hanem a hatalom mulasztása okozza – fejtette ki.
Boros Péterné kiemelte:
a szociális dolgozók tehát azzal sztrájkolnak, hogy dolgoznak mások helyett, követelik a keresetük növelését,
mert lesz egy pillanat, amikor kevés lesz, és nem tudják az intézményfenntartók biztosítani a szolgáltatásokat. Hozzátette: nyilatkoztak a bíróságnak újabb sztrájk időpontokról is. „Vissza kell szerezni a sztrájkjogot, módosítani kell a törvényt, mert kiüresedett” - hangsúlyozta.
Emmi: nincsenek meg a sztrájk jogszabályi feltételei
A szaktárca közleménye szerint a kormány eddig is nyitott volt, ezután is nyitott minden a szociális dolgozókat érintő tárgyalásra. A sztrájk jogszabályi feltétele, hogy az érintett ágazatban biztosított legyen a még elégséges szolgáltatás. A március óta tartó szociális ágazati tárgyalásokon a szakszervezetek elégséges szolgáltatások mértékéről szóló javaslata elfogadhatatlan a kormány számára, mert azzal veszélyeztetik az ellátottak biztonságát.
A szakszervezetek közül csak a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete ragaszkodik a sztrájkhoz. A sztrájk miatt a SZÁD és az MKKSZ bírósághoz fordult, azonban a Fővárosi Törvényszék 2019. október 24-én az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és új eljárásra utasított.
A kormány továbbra is a párbeszéd híve, nyitott a szakmai egyezetésre - közölték.
Az elmúlt években számos lépés történt a szociális dolgozók anyagi és szakmai megbecsülésének javításáért. A szociális dolgozók bére 2010 óta 84%-kal emelkedett, az ágazati átlagbér bruttó 137 372 forint volt, jelenleg bruttó 252 183 forint. A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésével járó többletkiadásokat továbbra is átvállalja a kormány az önkormányzati, egyházi és civil fenntartású szociális intézményektől, s a hozzájárulás 2020-tól beépül a támogatásba. Meggyőződésünk, hogy az ügyet továbbra sem a sztrájk és a politikai hangulatkeltés, hanem a párbeszéd szolgálja - írta az Emmi.