Infostart.hu
eur:
381.42
usd:
321.78
bux:
128831.58
2026. január 31. szombat Gerda, Marcella
Nyitókép: Pixabay.com

A magyar embernek genetikailag nincs túl jó szíve

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora az InfoRádióban elmondta, a kezelések színvonal-emelkedése fele részben hozzájárult ahhoz, hogy húsz év alatt hét évvel nőtt a várható élettartam Magyarországon.

Kétnapos rangos szimpóziumán a Semmelweis Egyetem idén a kardiovaszkuláris betegségek - szívelégtelenségek - különböző aspektusait járta körbe neves külföldi előadók segítségével, akik a Harvardról, Stanfordról, Németországból, Párizsból érkeztek, a magyar szakemberek csak moderálták a beszélgetéseket.

Merkely Béla, az intézmény rektora a témaválasztás kapcsán az InfoRádióban elmondta,

ezek a betegségek okozzák a legtöbb kórházi benntartózkodást.

"Ezek közé tartozik a pitvarfibrilláció, ezek vezetnek a hirtelen szívhalálhoz, az akut infarktust előidéző koszorúérbetegséghez" - tette hozzá.

Mint rámutatott, nagyon sok új diagnosztikai eljárás van ma már, amelyet a mindennapi kezelésben bevetnek, ilyen a koszorúér-CT, a szívultrahang, a szív-MR, ugyanakkor új módszerek is megjelentek, amelyekkel javítani lehet a szív funkcióján, ilyen az őssejtterápia és a legmodernebb gyógyszeres kezelések, valamint a műszíves és a szívtranszplantációs eljárások.

A szív- és érrendszeri betegségek nemcsak a legtöbb kórházi tartózkodást generálják, de a leggyakoribb halálokok is. Ennek legfőképpen genetikai és környezeti okai vannak, nagyjából fele-fele arányban.

"A magyar népesség genetikai meghatározottságban elég erős ebben a betegségben, és

a környezeti tényezők sem igazán segítenek, a mozgásszegény életmód, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a gyakori cukorbetegség, ami a lakosság 30 százalékát érinti,

tehát van mit tenni. Hatékony gyógyszerek és eszközök vannak, az elmúlt 20 évben a várható élettartam nagyjából 7 évvel meg is nőtt, ebben a kezelések színvonal-emelkedésének mindenképpen szerepe van, a megnyert életévek felét ennek köszönhetjük" - mondta a professzor.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem posztolni kell a gyerekről, hanem megismerni, mit csinál – Koltay András a „sharentingről”

Nem posztolni kell a gyerekről, hanem megismerni, mit csinál – Koltay András a „sharentingről”

Az online megosztással és a sharentinggel, vagyis a szülői túlposztolás korunk egyik legelterjedtebb, ugyanakkor legellentmondásosabb jelenségével is részletesen foglalkozik a Gondolat Kiadó Médiatudományi könyvek sorozatában megjelent Digitális szülőség című kötet. A Lendvai Gergely Ferenc médiajogász, valamint Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke által szerkesztett hiánypótló mű több nézőpontból vizsgálja a digitalizált gyermekkorból adódó lehetőségeket, kihívásokat és konfliktushelyzeteket. A kiadványban a szülői jogokról, kötelezettségről, valamint a közoktatásról is találhatók tudományos igényű gondolatok. Koltay András NMHH-elnök az InfoRádióval is megosztott néhányat.

Bécset ostromolja Orbán Viktor legfőbb politikai szövetségese

Politikai földrengésként értékelik az osztrák elemzők a legfrissebb pártpreferencia-adatokat, melyek szerint a bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) nemcsak országosan, hanem a hagyományosan baloldali fellegvárnak számító Bécsben is átvette a vezetést. A mérések szerint az FPÖ és a szociáldemokrata SPÖ jelenleg fej-fej mellett, 25,9 százalékon áll a fővárosban.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×