Elsősorban az emberi tevékenység miatt számos olyan légszennyező, esetenként toxikus, az emberi egészségre ártalmas anyag kerül a légkörbe, amely nem is közvetlenül azon a helyen fejthet ki negatív hatásokat, ahol a kibocsátás történik, hanem különféle légköri áramlásokkal nagyobb távolságokra is elkerülhet. Ez a szennyezőanyag típusától és a részecskék méretétől függően,

akár 100-1000 kilométert is jelenthet

– magyarázta Bozó László az InfoRádiónak.

Ráadásul vannak olyan,

a légszennyezés hígulása szempontjából kedvezőtlen meteorológiai helyzetek,

amelyek tovább ronthatják a helyzetet. Például a Kárpát-medencében a téli hónapokban nincs légáramlás, nincs csapadék, így a kibocsátott szennyezőanyagok koncentrációja növekedhet, és szinte az egész medencében, a városokon kívül is hasonló légszennyezettséget alakulhat ki – mutatott rá az MTA rendes tagja. Vagy, ha szűkebb, légáramlástól elzárt völgyekben történik a kibocsátás, mint például a Sajó völgye, ott megrekedhetnek a különféle káros anyagok.

"Különböző anyagoknál különbözők a történetek" – fogalmazott a meteorológus azzal kapcsolatban, hogy a jövőben a városok levegőminőségére nézve mire lehet számítani. A kénvegyületek esetében nagyon kedvező változások történtek az elmúlt évtizedekben – emelte ki a szakember –, elég arra gondolni, hogy a szénfelhasználású erőművekben a kénleválasztás mára szinte mindenhol megoldott, vagyis a kén-dioxid-kibocsátás tekintetében nagyon jelentős előrelépés történt. Ha nem is akkora mértékben, de a nitrogén-oxidok – ezek elsősorban közlekedési eredetű légszennyező anyagok – kibocsátása területén is érzékelhető a javulás, hiszen az új autók üzembe helyezésénél alkalmazott környezetvédelmi szabványok egyre szigorúbbak.

A legnagyobb probléma azonban a levegőben szálló kisebb, a 10 és 2,5 mikrométer alatti részecskékkel van,

amelyek döntően háztartási tüzelésből, gépjárműforgalomból, valamint a már korábban a felszínre kiülepedett anyagoknak a légkörbe történő újbóli visszakerüléséből állnak – emelte ki Bozó László, hozzáfűzve, hogy ezek esetében jelentős problémák, határérték-túllépések tapasztalhatók, kiváltképp azokban a kedvezőtlen időszakokban, amikor a szennyezők hígulása a levegőben nem biztosított.

A szélsőséges időjárás a levegő minőségére is hatással lehet a jövőben, miután az éghajlatváltozás okán nemcsak a levegő átlaghőmérséklete emelkedik, nemcsak a forró napok száma növekszik, hanem a légkör dinamikai tulajdonságai is megváltoznak. Szélsőségessé tehetik például a szélsebességek kialakulását, mutatott rá a meteorológus, vagyis a téli hónapokban tartósan előállhat az a helyzet, hogy nem biztosított a légszennyező anyagok hígulása és a koncentráció csökkenése.