Az Ab döntésének előzménye, hogy az ÁSZ a Jobbik ellenőrzése nyomán több mint 600 millió forintos fizetési felszólítást intézett a párthoz, mely emiatt bírósághoz fordult. A Jobbik keresetét azonban a bíróságok visszautasították, mert álláspontjuk szerint annak elbírálására nincs hatáskörük. Ezután fordult a Jobbik az Ab-hez a tisztességi eljáráshoz, illetve jogorvoslathoz való alkotmányos jogának sérelmére hivatkozva.

Az Ab kimondta: bár az ÁSZ-nak nincs hatósági jogköre, szankciókiszabási hatásköre, jelentése pedig nem hatósági jogkörben elfogadott döntés, az közvetve mégis vitatható bíróság előtt.

Ugyanis az ÁSZ fizetési felhívását követően a Magyar Államkincstár hoz döntést a párt központi költségvetési támogatásának csökkentéséről, és az államkincstár döntése ellen már van helye jogorvoslatnak. Az így indult közigazgatási perben érvényesül a szabad bizonyítás elve, azt pedig egyetlen jogszabály sem tartalmazza, hogy az ÁSZ megállapításai közigazgatási perben megdönthetetlen kötőerővel rendelkeznek. Az ÁSZ megállapításai alapján indult végrehajtási jellegű közigazgatási cselekmények jogszerűségét tehát erre irányuló kereset alapján a bíróság érdemben - a cselekmény jogalapjára és összegszerűségére is figyelemmel - vizsgálhatja.

A konkrét ügyben azonban a Jobbik nem az államkincstár, hanem az ÁSZ ellen indított közigazgatási pert, ezért az Ab az ÁSZ-ról szóló törvény egyik rendelkezésének megsemmisítésére irányuló kérelem mellett a bírói döntések alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt is elutasította.

Az ügyben eljáró 13 alkotmánybíró közül öt - Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Pokol Béla, Schanda Balázs és Szalay Péter - fogalmazott meg különvéleményt.

A határozat az Ab honlapján teljes terjedelmében olvasható a https://alkotmanybirosag.hu/uploads/2019/10/sz_iv_1655_2018.pdf linken.