Infostart.hu
eur:
358.89
usd:
309.09
bux:
130632.44
2026. május 22. péntek Júlia, Rita
Vona Gábor, a Jobbik elnöke sajtótájékoztatót tart a párt választási eredményváró rendezvényén a budapesti Aquincum Hotelben 2018. április 8-án. Vona Gábor lemond elnöki tisztségéről.
Nyitókép: Kovács Tamás

Vona Gábor: számomra már bármelyik párt keretei szűkösek

Hivatalosan is kilépett a Jobbikból Vona Gábor, a párt korábbi elnöke. Döntését a Jobbik tiszteletben tartja. Vona Gábor az InfoRádiónak elmondta, hogy továbbra is részt vesz a közéletben, és sikert kívánt egykori pártjának.

Vona Gábor azt mondta, már korábban megérett benne a gondolat, hogy távozik a Jobbikból.

„Idén tavasszal éreztem azt, hogy a blogom és az alapítványomon keresztül folytatott közéleti aktivitásom, valamint a megőrzött párttagságom már nem nagyon fér össze.

Olyan témákkal foglalkozom, olyan témákat vetek fel, amelyek túlnőnek a pártpolitikai kereteken.

Egy szimbolikusan megtartott párttagságot sem szerencsés megőrizni, ha az ember hitelesen és hatékonyan szeretné ezeket az ügyeket képviselni” - fejtette ki a Jobbik korábbi elnöke az InfoRádiónak.

Hozzátette: már tavasszal jelezte ezt Sneider Tamásnak, a párt mostani elnökének, akivel abban maradtak, hogy célszerű megvárni az EP- és az önkormányzati választásokat. Mivel ezek lezajlottak, az önkormányzati választás utáni kedden

elküldte levélben a kilépési szándékot, amit a párt tudomásul vett.

Vona Gábor vlogot üzemeltet és a Második Reformkor Alapítvány vezetőjeként tevékenykedik, de a kettő összefügg. A vlog egy felület, ahol megjelennek a gondolatok, míg a szervezetben próbálja meg összegyűjteni ezeket a gondolatokat, és megszólítani, megtalálni azokat, akik hasonlóképpen gondolkodnak az ország jövőjéről, vagy hajlandóak erről értelmes vitát folytatni – fejtette ki.

Hangsúlyozta, hogy nem gondolkodik pártpolitikában.

„Számomra a pártpolitika nem az a keret, amelyben meg tudom fogalmazni az országgal kapcsolatos gondolataimat,

ki tudom fejteni az aktivitásomat” - mondta.

Mint hozzátette: azoknak az embereknek a gondolkodását szeretné alakítani, befolyásolni, velük együtt tenni, akik pártok felett próbálnak valamit tenni Magyarországért, a második reformkorért.

„Ez egy olyan, a pártok feletti gondolkodást felölelő cél, amely túl tud lépni az elmúlt évtizedeket megmérgező, tönkretevő hideg polgárháborús gondolkodáson, a törzsi logikán” - vélekedett. Vona Gábor szerint Magyarországon a pártpolitikát olyan kétosztatúság jellemzi, amelyben az Orbán Viktort szeretők és gyűlölők sorakoznak fel. Ezzel szemben az általa felvetett kérdések nem helyezhetők bele ebbe a koordinátarendszerbe.

Vona Gábor jelezte, hogy sok sikert kíván Jobbiknak, de számára nemcsak a Jobbik, hanem bármelyik párt keretei szűkösek.

Címlapról ajánljuk
Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

A szlovák Alkotmánybíróság megsemmisítette a Legfelsőbb Bíróság korábbi döntését, és kimondta, hogy a magyar földtulajdonos alkotmányos panaszai jogosak voltak. A döntés értelmében ismét el kell ismerni Bositsék tulajdonjogát azokra a földterületekre, amelyeket az állam a Beneš-dekrétumokra hivatkozva próbált elkobozni.

Horn Gábor: most legalább akkora a feladat, mint 1990-ben, csak nincs annyi idő elvégezni

Nem kormányváltás, hanem rendszerváltás történt – így értékeli a Tisza Párt kétharmados győzelmét a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke. Horn Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt: még legalább egy hónap kell ahhoz, hogy kiderüljön, mi várható az új kormánytól.
inforadio
ARÉNA
2026.05.22. péntek, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
Bod Péter Ákos: Bivalyerős a forint, de vajon meddig?

Bod Péter Ákos: Bivalyerős a forint, de vajon meddig?

A politikai fordulatot követő piaci eufória látványos sikert hozott: a forint szárnyal, miközben az állampapír-hozamok zuhannak. Az április 12-i kormányváltás „hájp” után azonban fontos kérdések merülnek fel. Miközben az exportőrök a hirtelen jött erősödés miatt aggódnak, az euróban megtakarítók pedig devizavagyonuk apadását kénytelenek elkönyvelni, a legfőbb kérdés mégis az: a forint tartós strukturális átárazódásának vagy csupán egy tiszavirág-életű politikai nászútnak vagyunk a tanúi? Levonulhat-e a kezdeti lelkesedés úgy, hogy a makacs fundamentumok – a stagnáló gazdaság és a költségvetési deficit – végül komoly próba elé állítják az országot? Az euróövezet felé vezető út hosszú, és bár a forint eddigi, feltörekvő piacokra jellemző extremitásait és rendkívüli volatilitását egy kiszámíthatóbb pálya válthatja fel, a jegybanki kamatnormalizáció és a gazdasági realitások még tartogatnak buktatókat. És vajon képes lesz-e a magyar fizetőeszköz levetkőzni a sérülékeny, spekulatív imázst?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×