A háromnapos Budapesti Víz Világtalálkozó kiemelt témája a globális vízválság megelőzése. A rendezvényre 118 országból több mint 2300-an jelentkeztek. A több mint 30 miniszteri szintű küldöttség mellett nemzetközi szervezetek és vízügyi szakértők tanácskoznak.

Áder János köszöntőjében először a vízhasználatról szóló tényekre hívta föl a figyelmet. "A továbbiakban már nem vehetjük természetesnek, hogy van vizünk. Szemünk láttára bontakozik ki a kevés víz, a sok víz és a szennyezett víz drámája, az emberiség drámája – emelte ki az államfő. – A tények egyszerre riasztóka és cselekvésre kényszerítőek. Hiszen már most is

legalább 4 milliárd ember érzékeli a víz hiányát az év legalább egy hónapjában világszeret.

2030-ra a vízhiány miatt 700 millió ember kényszerülhet otthona elhagyására – mutatott rá. – Az idén tavasszal készített Globális vízügyi fejlődési jelentésben pedig azt olvashatjuk, hogy a víz iránti igény a mai szinthez képest legalább további 20-30 százalékkal fog nőni 2050-ig."

A köztársasági elnök figyelmeztetett: az értékes vízkészletek több mint fele elvész a vízhálózatok nem megfelelő kialakítása miatt. "Még a legfejlettebb városokban is minden hatodik liter víz elszivárog a csövek hibája miatt. A fejlődő világ nagyvárosaiban ez a veszteség akár 50-80 százalék is lehet" – hangsúylozta.

Áder János a kevés víz problémájáról szólva indiai és jordániai példák mellett a magyar vízhiányról is beszélt. "Magyarországon az egy főre jutó éves vízmennyiség ugyan 11-szeresen múlja felül a vízszegénységi küszöböt, mégis az ország területének közel 10 százalékát fenyegeti az elsivatagosodás. Ezért a következő 15 évben a veszélyeztetett területeinken több vízgazdálkodást javító beruházásra lesz szükség, mint a megelőző 30-50 év során" – mondta.

De nemcsak a víz hiánya fenyegető jelenség, hanem a sok víz és a szennyezett víz problémájára is fel kell hívni a figyelmet, tette hozzá az államfő. "Ugye, a klímaváltozás hatására az időjárás egyre szélsőségesebb lesz: az elmúlt napokban Japánban a Hagibis szupertájfun egy nap alatt annyi csapadékot zúdított az ott élőkre, mint amennyi Magyarországon másfél év alatt esik – emelte ki Áder János. – Átléptünk egy korszakhatárt, országaink jelentős részében már olyan változásokat mutat a csapadékjárás, amire az évtizedek, vagy évszázadok alatt kiépített infrastruktúránk nincs felkészülve. Súlyos gondot jelent, hogy ott, ahol a leggyorsabban nő a népesség, a szennyvizek 80-90 százaléka tisztítatlanul jut vissza a természetbe. Ilyen mértékű szennyezéssel a természet már nem tud megbírkózni.

Sokhelyütt nem az a legfőbb veszély, hogy elfogy a víz, hanem hogy használhatatlanná, ihatatlanná válik

" – fűzte hozzá.

Áder János szerint a találkozó célja, hogy a résztvevők közös választ keressenek a vízválság kérdéseire. Így arra, hogy milyen tudományos kutatásokat kell támogatni, hogyan lehet a vízgazdákodás jó példáit másútt is meghonosítani, hogy milyen technológiai váltásra van szükség a víziparban, továbbá ehhez milyen pénzügyi háttér biztosítható.

A konferencia részeként Digitális és Természetközeli Fenntartható Megoldások címmel vízipari szakkiállítást is tartanak, amelyben kétezer négyzetméteren 30 kiállító mutatja be a magyar vízipar innovációit, amelyek fontos szerepet játszhatnak a vízválság megelőzésében. A szakkiállítás szerdán és csütörtökön előzetes regisztráció nélkül tekinthető meg a Millenáris B épületében.

Áder János kezdeményezésére, az ENSZ szervezeteivel és a Víz Világtanáccsal együttműködve a kormány 2013 októberében rendezte meg először a Budapesti Víz Világtalálkozót.

A témáról bővebben kedd 18 órától az InfoRádió Aréna című műsorában – vendég: Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának vezetője.